Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A 2023-as felvételin az óvodapedagógus és a gyógypedagógus is bekerült a top15-be.
Idén sem sikerült letaszítani a trónról a felvételik évek óta legnépszerűbb három alapszakját, a gazdálkodási és menedzsmentet, a kereskedelem és marketinget és a pszichológiát. A lista élén szereplő gazdálkodási és menedzsmentre idén 14 375-en jelentkeztek, körülbelül négyezer fővel többen, mint tavaly, 12263-an pedig abban reménykednek, hogy a magas tandíjak kifizetése helyett állami formában kezdhetik majd el az egyetemi vagy főiskolai képzésüket.
A második helyet a kereskedelem és marketing szerezte meg, amelyre összesen 9802, pszichológiára pedig 7174 felvételiző adta le a jelentkezését, de nem sokkal maradt le a dobogóról a negyedik helyen befutó ápolás és betegellátás sem, amelyre idén 7153-an jelentkeztek.
A 15 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés a következő (zárójelben a jelentkezők számát találjátok):
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.