Idén sem sikerült letaszítani a trónról a felvételik évek óta legnépszerűbb három alapszakját, a gazdálkodási és menedzsmentet, a kereskedelem és marketinget és a pszichológiát. A lista élén szereplő gazdálkodási és menedzsmentre idén 14 375-en jelentkeztek, körülbelül négyezer fővel többen, mint tavaly, 12263-an pedig abban reménykednek, hogy a magas tandíjak kifizetése helyett állami formában kezdhetik majd el az egyetemi vagy főiskolai képzésüket.
A második helyet a kereskedelem és marketing szerezte meg, amelyre összesen 9802, pszichológiára pedig 7174 felvételiző adta le a jelentkezését, de nem sokkal maradt le a dobogóról a negyedik helyen befutó ápolás és betegellátás sem, amelyre idén 7153-an jelentkeztek.
A 15 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés a következő (zárójelben a jelentkezők számát találjátok):
- gazdálkodási és menedzsment (14 375)
- kereskedelem és marketing (9802)
- pszichológia (7174)
- ápolás és betegellátás (7153)
- mérnökinformatikus (6666)
- jogász (5641)
- pénzügy és számvitel (5441)
- kommunikáció- és médiatudomány (5387)
- nemzetközi gazdálkodás (5146)
- programtervező informatikus (4918)
- gépészmérnök (4907)
- óvodapedagógus (4667)
- gazdaságinformatikus (4620)
- gyógypedagógus (4502)
- turizmus-vendéglátás (4287)
2023-ban egyébként jóval többen,
126 ezren adták le a jelentkezésüket valamelyik magyar főiskola vagy egyetem képzésérére, mint az elmúlt években bármikor. Legutóbb ugyanis 2011-ben volt ilyen magas a jelentkezők száma, akkor 140 954-en felvételiztek a magyar felsőoktatásba, az elmúlt évek aránya viszont többnyire 90 és 110 ezer között mozgott.
Az emelkedő jelenkezői létszám mögött több ok állhat, de ezek közül az egyik legfontosabb, hogy idén már nem minden szakon kötelező az emelt szintű érettségi, maguk az egyetemek és főiskolák dönthettek arról, kérik-e a nehezebb vizsgát - ezzel párhuzamosan az összes képzésre érvényes minimumponthatárt is törölték, erről is az intézmények határozhatnak.
