Már csak pár napig jelentkezhettek egyetemre - öt kérdés, amire minden felvételizőnek válaszolnia kell a véglegesítés előtt

Február 15-ig lehet egyetemre, főiskolára jelentkezni - a határidő egyre közelebb van, a felvételizőknek pedig ez az utolsó hétvégéje, hogy mindent leellenőrizzenek. Hoztunk pár kérdést, amit érdeme feltenni a véglegesítés előtt, akkor is, ha már úgy érzitek, mindennel készen vagytok.

  • Eduline

Idén is összesen hat helyet jelölhettek meg a felvételiben, az viszont nem mindegy, hogy milyen sorrendben követik majd egymást az egyetemek. Még nincs meg a végleges felállás? Itt olvashattok tippeket arról, hogyan érdemes kiválasztani a sorrendet. A felvételi lista összeállítása előtt viszont érdemes pár kérdésre válaszolni, és pár dolognak utánajárni.

Miből kell érettségizni?

Megnéztétek, hogy a kiválasztott szakokon miből kérnek érettségit/emelt szintű érettségit? Mivel az érettségi vizsgákra is február 15-ig kell jelentkezni, ezekkel a szabályokkal tisztában kell lennetek. Itt van a táblázat, amelyből megszerezhetitek a legfontosabb infókat.

Tudjátok, mit fogtok tanulni?

Utánanéztetek a szak kiválasztása előtt, pontosan milyen tantárgyai vannak annak a hallgatónak, aki szociológiát, turizmust-vendéglátást, kommunikációt, közösségszervezést vagy éppen biomérnöki tanulmányokat folytat? És azt tudjátok, hogy a kinézett szak diplomájával hol helyezkedhetsz el? A nagy döntés előtt ezeket az információkat érdemes beszerezni, hogy ne az első félév közepén ébredjetek rá arra: egészen más a képzés, mint amire számítottatok.

Minden adatot ellenőriztetek?

Alapszabály: mielőtt véglegesítitek a jelentkezést, minden személyes és tanulmányi adatot, megjelölt szakot ellenőrizzetek le. Bizonyosodjatok meg arról, hogy a képzéseknél a megfelelő nyelvet, képzési helyszínt, finanszírozási formát jelöltétek meg. Feltöltöttétek az összes – már meglévő – dokumentumot? Ha ez megvan, ne felejtsetek el hitelesíteni sem - azt, hogy ezt idén hogy tehetitek meg, itt olvashatjátok el.

Tandíj vagy nem tandíj?

Állami ösztöndíjas képzést választanátok első helyen? Mindenképp nézzetek utána, mennyi idő a képzés (hány félévetek van elvégezni a szakot) és milyen feltételeket kell teljesítenetek majd a képzés alatt, hogy meg is tarthassátok az ingyenes helyet. Ha az elsődleges szempont nem a finanszírozási forma, akkor annak érdemes utánajárni, mennyi lesz a féléves tandíj az önköltséges formában, illetve milyen támogatásokra és ösztöndíjakra pályázhattok. Ezt a meghirdetett képzések alatt nézhetitek meg.

Legszívesebben olyan szakot választanátok, ahol nagyon magasak szoktak lenni a ponthatárok és előfordulhat, hogy csak az önköltséges hely lesz meg? Idén is számolhattok a diákhitellel, ennek is érdemes utánajárni. Bár sokan tartanak a hitelfelvételtől, a Diákhitel2 kifejezetten az önköltséges képzésen tanuló hallgatók számára jött létre és a kamat az előző évekhez hasonlóan még mindig 0 százalék. A Diákhitel2-ről és az igényléssel kapcsolatos legfontosabb szabályokról itt olvashattok részletesebben.

Hol fogtok lakni?

Az egyetemkezdés költözéssel is jár? Mindenképpen nézzetek utána, hogy a kiszemelt egyetemen milyen kollégiumi lehetőségeitek vannak. Érdemes már most megnézni azt is, hogy egy adott intézményben mi a alapján döntik el, ki kaphat kollégiumi helyet - milyen feltételeknek kell megfelelni. Sőt, ha a kollégium úgy érzitek, hogy nem jöhet szóba, akkor már most érdemes körbe nézni más területeken is - magánkollégiumok vannak-e a környéken, nagyságrendileg mennyibe kerül egy albérlet.

Ha 2023-ban felvételiztek, és nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb hírekről, itt követhetitek a folyamatosan frissülő felvételis tartalmainkat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.