Felvételi magyarázó: miért fontos a sorrend, és hogyan kell kiválasztani a tökéletes listát?

Február 15-ig mér van egy kis ideje gondolkozni azoknak, akik szeptemberben kezdik el az egyetemet. A döntés viszont nem egyszerű, ezt mi is tudjuk – azért, hogy ne legyen káosz az egyetemi felvételi, most abban próbálunk segíteni, hogyan érdemes eldönteni a jelentkezési sorrendet, és miért fontos a jól átgondolt lista.

  • Csik Veronika

Idén is összesen hat helyet jelölhettek meg a felvételiben – persze most is egy jelentkezési helynek számít, ha ugyanazon jelentkezési hely mindkét finanszírozási formáját (állami ösztöndíjas vagy önköltséges) megjelölitek, azaz, ha az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzés helye és nyelve is azonos, csak a finanszírozási forma tér el. Ezeket természetesen külön sorban kell feltüntetni, vagyis a jelentkezéskor maximum tizenkét sor tölthető ki – áll a felvételi tájékoztatóban.

Az viszont nem mindegy, hogy milyen sorrendben követik majd egymást az egyetemek. Miért? Mert 2023-ban is mindenki egy helyre fog bekerülni, mégpedig arra a helyre, ahol először eléri a felvételi pontokat. Nem lesz olyan lehetőség, hogy a ponthatárhúzás után a megjelölt képzések közül, ha több helyen is elég lenne a pontszámotok, majd válaszhattok, melyiket kezditek el. Ha az első megjelölt helyen nem elég a pontszámotok, a rendszer a második, majd a harmadik helyet veszi figyelembe és így tovább. Ezért nagyon fontos, hogy olyan sorrendet válasszatok, ami később is közel áll hozzátok.

A jelentkezési sorrend kialakításának lényege, hogy az a jelentkezési hely (képzés) kerüljön az első helyre, ahová leginkább szeretnétek bekerülni, és az utolsó helyre pedig az, ahová a megjelöltek közül a legkevésbé szeretnétek bejutni. Persze érdemes nem csak egy jelentkezési helyet megjelölni, hanem érdeklődésetek szerint többet is (pl. ugyanazt a képzést több intézményben is megpályázni) - így nagyobb eséllyel juttok be valamilyen szakra.

Azt is érdemes mérlegelnetek, hogy mindenképpen az adott intézmény adott képzésére szeretnétek-e bekerülni, függetlenül annak finanszírozási formájától, vagy inkább az állami ösztöndíjjal támogatott képzéseket részesítitek előnyben. Az állami ösztöndíjas és az önköltséges finanszírozási formának ugyanis nem kell kötelezően egymást követően szerepelnie.

Azt se feledjétek, ha már el is döntöttétek, hogy milyen sorrendben jelölitek meg a képzéseket, tudjátok azt is, hogy a jelentkezési határidő után új képzés megjelölésére már nem lesz lehetőségetek. Persze a jelentkezési határidő után lesz még egy kis mozgási teretek: egyetlen egyszer még változtathattok majd a sorrendeteken, és egy adott képzés másik finanszírozási párját is felvehetitek (ha csak fizetőset jelöltetek meg, akkor az állami és fordítva), sót törölhettek is a listából. Viszont teljesen új képzést nem vehettek már fel február 15-e után, így érdemes mindent betenni a listába, ami szóba jöhet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.