Felvételi magyarázó: miért fontos a sorrend, és hogyan kell kiválasztani a tökéletes listát?

Február 15-ig mér van egy kis ideje gondolkozni azoknak, akik szeptemberben kezdik el az egyetemet. A döntés viszont nem egyszerű, ezt mi is tudjuk – azért, hogy ne legyen káosz az egyetemi felvételi, most abban próbálunk segíteni, hogyan érdemes eldönteni a jelentkezési sorrendet, és miért fontos a jól átgondolt lista.

  • Csik Veronika

Idén is összesen hat helyet jelölhettek meg a felvételiben – persze most is egy jelentkezési helynek számít, ha ugyanazon jelentkezési hely mindkét finanszírozási formáját (állami ösztöndíjas vagy önköltséges) megjelölitek, azaz, ha az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzés helye és nyelve is azonos, csak a finanszírozási forma tér el. Ezeket természetesen külön sorban kell feltüntetni, vagyis a jelentkezéskor maximum tizenkét sor tölthető ki – áll a felvételi tájékoztatóban.

Az viszont nem mindegy, hogy milyen sorrendben követik majd egymást az egyetemek. Miért? Mert 2023-ban is mindenki egy helyre fog bekerülni, mégpedig arra a helyre, ahol először eléri a felvételi pontokat. Nem lesz olyan lehetőség, hogy a ponthatárhúzás után a megjelölt képzések közül, ha több helyen is elég lenne a pontszámotok, majd válaszhattok, melyiket kezditek el. Ha az első megjelölt helyen nem elég a pontszámotok, a rendszer a második, majd a harmadik helyet veszi figyelembe és így tovább. Ezért nagyon fontos, hogy olyan sorrendet válasszatok, ami később is közel áll hozzátok.

A jelentkezési sorrend kialakításának lényege, hogy az a jelentkezési hely (képzés) kerüljön az első helyre, ahová leginkább szeretnétek bekerülni, és az utolsó helyre pedig az, ahová a megjelöltek közül a legkevésbé szeretnétek bejutni. Persze érdemes nem csak egy jelentkezési helyet megjelölni, hanem érdeklődésetek szerint többet is (pl. ugyanazt a képzést több intézményben is megpályázni) - így nagyobb eséllyel juttok be valamilyen szakra.

Azt is érdemes mérlegelnetek, hogy mindenképpen az adott intézmény adott képzésére szeretnétek-e bekerülni, függetlenül annak finanszírozási formájától, vagy inkább az állami ösztöndíjjal támogatott képzéseket részesítitek előnyben. Az állami ösztöndíjas és az önköltséges finanszírozási formának ugyanis nem kell kötelezően egymást követően szerepelnie.

Azt se feledjétek, ha már el is döntöttétek, hogy milyen sorrendben jelölitek meg a képzéseket, tudjátok azt is, hogy a jelentkezési határidő után új képzés megjelölésére már nem lesz lehetőségetek. Persze a jelentkezési határidő után lesz még egy kis mozgási teretek: egyetlen egyszer még változtathattok majd a sorrendeteken, és egy adott képzés másik finanszírozási párját is felvehetitek (ha csak fizetőset jelöltetek meg, akkor az állami és fordítva), sót törölhettek is a listából. Viszont teljesen új képzést nem vehettek már fel február 15-e után, így érdemes mindent betenni a listába, ami szóba jöhet.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.