Osztrák egyetemre jelentkeznétek? Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat

Évente több mint 3000 magyar hallgató kezdi meg a tanulmányait valamelyik osztrák egyetemen. Azok a középiskolások ugyanis, akik jól beszélnek németül, és külföldön szeretnének továbbtanulni, jellemzően Németországot vagy Ausztriát választják, hiszen az adminisztrációs költségektől eltekintve mindkét országban ingyenes az oktatás, ráadásul földrajzi és kulturális értelemben is közel vannak Magyarországhoz

  • Székács Linda

Ha osztrák egyetemre szeretnétek jelentkezni, az első és legfontosabb tudnivaló, hogy az érettségitek mellett a jelentkezéshez egy C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgát is szereznetek kell német nyelvből. Ugyanakkor egyre több angol nyelvi képzést találhattok - ha ilyenre jelentkeznétek, értelemszerűen az angol nyelvtudásotokat kell megerősítenetek.

Tandíj

Az egyik legvonzóbb tulajdonsága az osztrák állami egyetemeknek, hogy a német nyelvű képzéseken nem kell tandíjat fizetni sem az osztrák, sem a külföldi hallgatóknak. Az itt tanulók egyetlen költsége egy nagyjából 22 eurós regisztrációs díj, amit félévente kell befizetni a hallgatói önkormányzatoknak. Fontos azonban, hogy alapképzésen legfeljebb nyolc, mesterképzésen pedig hat féléven keresztül tanulhattok ingyen, amit ha szükséges, maximum két ingyenes félévvel lehet megtoldani. Aki ennyi idő alatt sem tudja befejezni a képzését, annak már tandíjat kell fizetnie.

Ha viszont nem állami, hanem magánegyetemre vagy fizetős főiskolára jelentkeznétek, számolnotok kell a tandíjakkal. Ez az Engame Akadémia szerint a magyar diákok számára nagyjából 363,36 euró félévente

Elméleti vagy gyakorlati tudás?

Az osztrák továbbtanulás négyféle felsőfokú intézményben lehetséges: egyetemen, egyházi főiskolán, művészeti főiskolán és szakfőiskolán. Ezek jellemzően hat szemeszteres, vagyis hároméves alapképzéseket és további négy-hat szemeszteres mesterképzéseket kínálnak.

Azoknak a diákoknak, akik inkább elméleti tudásra szeretnének szert tenni, érdemes a kutatóegyetemek képzéseiből válogatni, szakmai gyakorlattal együtt járó, például gazdasági, mérnöki képzéseket viszont a főiskolák kínálnak.

Felvételi

Mivel Ausztriában nincs egységes egyetemi felvételi rendszer, a képzésekre és a követelményekre külön, az egyetemek honlapjain kell rákeresnetek, és többnyire a jelentkezéseteket is itt tudjátok leadni. Az orvosi kivételével - amire már feburárban regisztrálni kell a kötelező felvételi vizsga miatt - a bécsi egyetemek képzéseire általában tavasztól egészen augusztus végéig tudtok regisztrálni, ha ősszel szeretnétek elkezdeni a tanulmányaitokat. Felvételi rendszer hiányában viszont egyszerre csak egy egyetem képzésére adhatjátok le a jelentkezéseteket, ami nagyjából egyet jelent az azonnali felvétellel, hiszen az osztrák felsőoktatási intézményekben csak az első félévet követő, 3-4 bevezető tantárgyat magába foglaló STEOP (Studieneingangs und Orientierungsphase) vizsga után szűrik ki a hallgatókat. Aki ezen nem megy át, az nem folytathatja a tanulmányait az adott szakon, mivel ez a feltétele az összes többi tárgynak.

Bekerülni tehát nem nehéz az osztrák egyetemekre, bent is maradni viszont már annál nagyobb kihívás.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.