Hány pontot kaphattok a felsőoktatási felvételin a nyelvvizsgáért? Mutatjuk a legfontosabb pontszámítási szabályokat.
A B2-es komplex (vagyis írásbeli és szóbeli), államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 pluszpontot kaphattok a felvételin, míg a C1-es, komplex nyelvvizsgáért 40 pontot. Kivételt képez néhány olyan szak, ahol részben vagy egészben a gyakorlati vizsga alapján számolják a pontokat (ezeket a részleteket a képzéseknél találjátok, a Felvin).
Csak az írásbeliért vagy csak a szóbeliért kizárólag akkor jár pluszpont, ha a jelentkezőknek szakvéleményük van arról, hogy nem tudják letenni a komplex vizsgát. Ekkor a B2-es részvizsgáért is megkaphatják a 28 pontot, a C1-esért pedig a 40-et.
A felvételizők akkor is maximum 40 pontot kaphatnak, ha több nyelvvizsgájuk is van (és az azokért járó pluszpontok összege meghaladná a 40-et). Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adnak többletpontokat.
Ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyikért kaphattok pluszpontokat (azért, amelyik számotokra előnyösebb).
Ha nemzetiségi középiskolában érettségiztetek az adott nyelvből, nemzetiségi nyelvből és irodalomból, 20 többletponttal kalkulálhattok – de csak akkor, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógusszakra jelentkeztek.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
