Emelt szintű nyelvi érettségi vagy nyelvvizsga? Mutatjuk, melyik éri meg jobban

Hamarosan indul a 2023-as egyetemi-főiskolai felvételi, lassan kezdődik az érettségi jelentkezési időszaka is - vagyis minden felvételizőnek el kell kezdenie a taktikázást a pontokkal. Mutatjuk, mikor éri meg emelt szintű nyelvi érettségit tenni, és mikor éri meg inkább a nyelvvizsga.

  • Eduline

Arról már sokszor írtunk, hogy egy átalakul a felvételi jövőre - bár a hivatalos tájékoztató még nem jelent meg, azt már most lehet tudni, hogy az emelt szintű érettségi sok szakon már nem lesz kötelező, és a "központi" minimumponthatárt is törlik. A pontszámítási szabályok viszont nem változnak.

Így aztán most is fontos a kérdés, hogy mikor érdemes az emelt szintű nyelvi érettségi helyett nyelvvizsgát tenni, hogyan szerezhettek minél több felvételi pontot a nyelvtudásotokkal, és mire kell még figyelnetek, ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat szeretnétek pluszpontokra váltani.

Mennyit ér a nyelvtudás?

A felsőoktatási felvételin a maximális 100 többletpontból maximum 40-et szerezhettek meg nyelvvizsgákkal. Egy középfokú nyelvvizsgáért 2023-ban is 28 pont jár, egy felsőfokú pedig 40 pontot ér, viszont összességében 40 pontnál nem kaphattok többet, hiába van több közép- vagy felsőfokú bizonyítványotok.

Ha emelt szinten érettségiztek, 50 többletpontot kaphattok, ha teljesítitek a követelményeket (azaz az emelt szintű vizsgátok beszámít az érettségi pontokba, és legalább 45 százalékos az eredményetek). Ha idegen nyelvből választjátok az emelt szintű érettségit, akkor egy kicsit más a helyzet. Ha a vizsgátok eredménye

  • legalább 60 százalékos, középfokú (B2), komplex típusú,
  • ha 40-59 százalékos, alapfokú (B1), komplex típusú,

államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak számít. De itt jön a csavar a történetben: bár az emelt szintű érettségi ebben az esetben nyelvvizsgát "ér", csak 50 pluszpontot kaptok majd.

Nagyon fontos ugyanis, hogy ha egy idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosultak lennétek többletpontra, azt csak az egyikért, a számotokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapjátok meg.

Akkor melyik éri meg jobban?

Erre nincs egzakt válasz. Előszöris azt kell megnéznetek, hogy általatok kiszemelt szakon milyen tárgyakat számítanak be az érettségi pontokba - itt a lista -, esetleg kell-e emelt szintű nyelvi érettségi.

Ha azon agyaltok, emelt szint legyen vagy nyelvvizsga, akkor azt is érdemes számításba venni, hogy az érettségi időszak előtt (vagy alatt) képesek lesztek-e felkészülni egy plusz vizsgára, illetve fel tudtok-e készülni az emelt szintű érettségire. A választás előtt érdemes megnézni a Magyarországon akkreditált nyelvvizsgákat, a feladataikat és azt, hogy mennyibe kerül egy nyelvvizsga.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.