Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Hamarosan indul a 2023-as egyetemi-főiskolai felvételi, lassan kezdődik az érettségi jelentkezési időszaka is - vagyis minden felvételizőnek el kell kezdenie a taktikázást a pontokkal. Mutatjuk, mikor éri meg emelt szintű nyelvi érettségit tenni, és mikor éri meg inkább a nyelvvizsga.
Arról már sokszor írtunk, hogy egy átalakul a felvételi jövőre - bár a hivatalos tájékoztató még nem jelent meg, azt már most lehet tudni, hogy az emelt szintű érettségi sok szakon már nem lesz kötelező, és a "központi" minimumponthatárt is törlik. A pontszámítási szabályok viszont nem változnak.
Így aztán most is fontos a kérdés, hogy mikor érdemes az emelt szintű nyelvi érettségi helyett nyelvvizsgát tenni, hogyan szerezhettek minél több felvételi pontot a nyelvtudásotokkal, és mire kell még figyelnetek, ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat szeretnétek pluszpontokra váltani.
Mennyit ér a nyelvtudás?
A felsőoktatási felvételin a maximális 100 többletpontból maximum 40-et szerezhettek meg nyelvvizsgákkal. Egy középfokú nyelvvizsgáért 2023-ban is 28 pont jár, egy felsőfokú pedig 40 pontot ér, viszont összességében 40 pontnál nem kaphattok többet, hiába van több közép- vagy felsőfokú bizonyítványotok.
Ha emelt szinten érettségiztek, 50 többletpontot kaphattok, ha teljesítitek a követelményeket (azaz az emelt szintű vizsgátok beszámít az érettségi pontokba, és legalább 45 százalékos az eredményetek). Ha idegen nyelvből választjátok az emelt szintű érettségit, akkor egy kicsit más a helyzet. Ha a vizsgátok eredménye
államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak számít. De itt jön a csavar a történetben: bár az emelt szintű érettségi ebben az esetben nyelvvizsgát "ér", csak 50 pluszpontot kaptok majd.
Nagyon fontos ugyanis, hogy ha egy idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosultak lennétek többletpontra, azt csak az egyikért, a számotokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapjátok meg.
Akkor melyik éri meg jobban?
Erre nincs egzakt válasz. Előszöris azt kell megnéznetek, hogy általatok kiszemelt szakon milyen tárgyakat számítanak be az érettségi pontokba - itt a lista -, esetleg kell-e emelt szintű nyelvi érettségi.
Ha azon agyaltok, emelt szint legyen vagy nyelvvizsga, akkor azt is érdemes számításba venni, hogy az érettségi időszak előtt (vagy alatt) képesek lesztek-e felkészülni egy plusz vizsgára, illetve fel tudtok-e készülni az emelt szintű érettségire. A választás előtt érdemes megnézni a Magyarországon akkreditált nyelvvizsgákat, a feladataikat és azt, hogy mennyibe kerül egy nyelvvizsga.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).