Hamarosan elindul a 2023-as általános felvételi, az egyetemek pedig már korábban bejelentették: biztosan lesz néhány szabályváltozás. Mutatjuk, mennyit ér majd az emelt szintű érettségi.
A következő felvételiben ezen felül az egyik legfontosabb változás, hogy a 2023-ban felvételizőknek alapképzésre és osztatlan képzésekre – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük. Ez azt jelenti, hogy az emelt szintű érettségi ismét csak többletpontként számít majd a felvételiben (ahogy 2020. előtt számított).
De hány többletpont jár majd az emeltért?
Bár még nem jelent meg az aktuális felvételi tájékoztató, megnéztük a jelenleg (és a felvételi alatt is) érvényes rendeletet, ami szerint az emelt szintű érettségiért adható többletpontok száma és alapvető szabálya nem változik majd - két feltételt kell majd teljesíteni.
Az egyik, hogy akkor jár majd pluszpont a nehezebb vizsgáért, ha az érettségi pontjaitokat - részben vagy egészben - az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, illetve legalább 45 százalékos eredményt értek el a vizsgán.
Ha a fenti feltételeknek megfeleltek, akkor emelt szintű érettségi után, vizsgatárgyanként 50 többletpontra vagytok jogosultak.
Azt, hogy idén az adott szakokon milyen emelt szintű érettségit várnak az egyetemek - itt nézhetitek meg.
Mi változik jövőre?
Változás azonban, hogy a 2023-as évi általános felvételi eljárásban az egyetemek az érettségi pontok számításához az adott szakra megállapított emelt szintű érettségi vizsgatárgy helyett elfogadhatják ugyanazon érettségi középszintű eredményét is. Azaz lesznek olyan szakok, ahol tavaly kellett emelt szintű vizsga, idén már nem kell - erről bővebben itt írtunk.
A második fontos változás, hogy megszűnik a jogszabályi minimumponthatár is. Már 2023-ban eltörlik az úgynevezett „jogszabályi minimumponthatárt” – ez volt az a limit, amely alatt sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem lehetett bekerülni. Ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont volt, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon pedig 50 pont - központilag, intézménytől és szaktól függetlenül.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
