Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Hamarosan elindul a 2023-as általános felvételi, az egyetemek pedig már korábban bejelentették: biztosan lesz néhány szabályváltozás. Mutatjuk, mennyit ér majd az emelt szintű érettségi.
A következő felvételiben ezen felül az egyik legfontosabb változás, hogy a 2023-ban felvételizőknek alapképzésre és osztatlan képzésekre – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük. Ez azt jelenti, hogy az emelt szintű érettségi ismét csak többletpontként számít majd a felvételiben (ahogy 2020. előtt számított).
De hány többletpont jár majd az emeltért?
Bár még nem jelent meg az aktuális felvételi tájékoztató, megnéztük a jelenleg (és a felvételi alatt is) érvényes rendeletet, ami szerint az emelt szintű érettségiért adható többletpontok száma és alapvető szabálya nem változik majd - két feltételt kell majd teljesíteni.
Az egyik, hogy akkor jár majd pluszpont a nehezebb vizsgáért, ha az érettségi pontjaitokat - részben vagy egészben - az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, illetve legalább 45 százalékos eredményt értek el a vizsgán.
Ha a fenti feltételeknek megfeleltek, akkor emelt szintű érettségi után, vizsgatárgyanként 50 többletpontra vagytok jogosultak.
Azt, hogy idén az adott szakokon milyen emelt szintű érettségit várnak az egyetemek - itt nézhetitek meg.
Mi változik jövőre?
Változás azonban, hogy a 2023-as évi általános felvételi eljárásban az egyetemek az érettségi pontok számításához az adott szakra megállapított emelt szintű érettségi vizsgatárgy helyett elfogadhatják ugyanazon érettségi középszintű eredményét is. Azaz lesznek olyan szakok, ahol tavaly kellett emelt szintű vizsga, idén már nem kell - erről bővebben itt írtunk.
A második fontos változás, hogy megszűnik a jogszabályi minimumponthatár is. Már 2023-ban eltörlik az úgynevezett „jogszabályi minimumponthatárt” – ez volt az a limit, amely alatt sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem lehetett bekerülni. Ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont volt, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon pedig 50 pont - központilag, intézménytől és szaktól függetlenül.
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
November 30-ig mintegy 400 ezer rászoruló gyermek családjához érkezik meg az 50 ezer forintos iskolakezdési utalvány.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.