Mennyi többletpontot ér az emelt szintű érettségi a 2023-as felvételin? Itt vannak a szabályok

Hamarosan elindul a 2023-as általános felvételi, az egyetemek pedig már korábban bejelentették: biztosan lesz néhány szabályváltozás. Mutatjuk, mennyit ér majd az emelt szintű érettségi.

  • Csik V

A következő felvételiben ezen felül az egyik legfontosabb változás, hogy a 2023-ban felvételizőknek alapképzésre és osztatlan képzésekre – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük. Ez azt jelenti, hogy az emelt szintű érettségi ismét csak többletpontként számít majd a felvételiben (ahogy 2020. előtt számított).

De hány többletpont jár majd az emeltért?

Bár még nem jelent meg az aktuális felvételi tájékoztató, megnéztük a jelenleg (és a felvételi alatt is) érvényes rendeletet, ami szerint az emelt szintű érettségiért adható többletpontok száma és alapvető szabálya nem változik majd - két feltételt kell majd teljesíteni.

Az egyik, hogy akkor jár majd pluszpont a nehezebb vizsgáért, ha az érettségi pontjaitokat - részben vagy egészben - az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, illetve legalább 45 százalékos eredményt értek el a vizsgán.

Ha a fenti feltételeknek megfeleltek, akkor emelt szintű érettségi után, vizsgatárgyanként 50 többletpontra vagytok jogosultak.

Azt, hogy idén az adott szakokon milyen emelt szintű érettségit várnak az egyetemek - itt nézhetitek meg.

Mi változik jövőre?

Változás azonban, hogy a 2023-as évi általános felvételi eljárásban az egyetemek az érettségi pontok számításához az adott szakra megállapított emelt szintű érettségi vizsgatárgy helyett elfogadhatják ugyanazon érettségi középszintű eredményét is. Azaz lesznek olyan szakok, ahol tavaly kellett emelt szintű vizsga, idén már nem kell - erről bővebben itt írtunk.

A második fontos változás, hogy megszűnik a jogszabályi minimumponthatár is. Már 2023-ban eltörlik az úgynevezett „jogszabályi minimumponthatárt” – ez volt az a limit, amely alatt sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem lehetett bekerülni. Ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont volt, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon pedig 50 pont - központilag, intézménytől és szaktól függetlenül.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.