Mennyi többletpontot ér az emelt szintű érettségi a 2023-as felvételin? Itt vannak a szabályok

Hamarosan elindul a 2023-as általános felvételi, az egyetemek pedig már korábban bejelentették: biztosan lesz néhány szabályváltozás. Mutatjuk, mennyit ér majd az emelt szintű érettségi.

  • Csik V

A következő felvételiben ezen felül az egyik legfontosabb változás, hogy a 2023-ban felvételizőknek alapképzésre és osztatlan képzésekre – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük. Ez azt jelenti, hogy az emelt szintű érettségi ismét csak többletpontként számít majd a felvételiben (ahogy 2020. előtt számított).

De hány többletpont jár majd az emeltért?

Bár még nem jelent meg az aktuális felvételi tájékoztató, megnéztük a jelenleg (és a felvételi alatt is) érvényes rendeletet, ami szerint az emelt szintű érettségiért adható többletpontok száma és alapvető szabálya nem változik majd - két feltételt kell majd teljesíteni.

Az egyik, hogy akkor jár majd pluszpont a nehezebb vizsgáért, ha az érettségi pontjaitokat - részben vagy egészben - az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, illetve legalább 45 százalékos eredményt értek el a vizsgán.

Ha a fenti feltételeknek megfeleltek, akkor emelt szintű érettségi után, vizsgatárgyanként 50 többletpontra vagytok jogosultak.

Azt, hogy idén az adott szakokon milyen emelt szintű érettségit várnak az egyetemek - itt nézhetitek meg.

Mi változik jövőre?

Változás azonban, hogy a 2023-as évi általános felvételi eljárásban az egyetemek az érettségi pontok számításához az adott szakra megállapított emelt szintű érettségi vizsgatárgy helyett elfogadhatják ugyanazon érettségi középszintű eredményét is. Azaz lesznek olyan szakok, ahol tavaly kellett emelt szintű vizsga, idén már nem kell - erről bővebben itt írtunk.

A második fontos változás, hogy megszűnik a jogszabályi minimumponthatár is. Már 2023-ban eltörlik az úgynevezett „jogszabályi minimumponthatárt” – ez volt az a limit, amely alatt sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem lehetett bekerülni. Ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont volt, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon pedig 50 pont - központilag, intézménytől és szaktól függetlenül.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.