2023-ban felvételiztek? Mutatjuk, mitől függ, hogy szükségetek lesz-e emelt szintű érettségire.
Bár az új felvételi rendszer hivatalosan 2024-től lép életbe, bizonyos szabályok már 2023-tól megváltoznak.
A legfontosabb: míg korábban az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek szerezniük kellett legalább egy emelt szintű vizsgát (enélkül senki sem juthatott be a felsőoktatásba), mostantól ez a szabály nincs érvényben.
Kell vagy nem kell?
Bár a kormány törölte az emelt szintű érettségit mint kötelező felvételi követelményt, az egyetemek még mindig dönthetnek úgy, hogy emelt szintű érettségit kérnek a jelentkezőktől egy, de esetenként akár két tárgyból is.
Azoknak a szakoknak a listáját, amelyekhez már 2023-ban sem kell emelt szintű érettségi, itt találjátok.
Fontos azonban kiemelni, hogy a változtatás miatt az intézmények eltérő szabályokat hozhattak, így előfordulhat, hogy míg az egyik felsőoktatási intézmény gazdálkodási és menedzsment szakjához kell, egy másik egyetem ugyanilyen képzéséhez nem kell emelt szintű érettségi.
Persze még mindig érdemes legalább egy tárgyból magasabb szintű érettségit tenni, hiszen azt az intézmények továbbra is többletpontokkal jutalmazzák. És azon az 50/100 ponton akár a sikeres felvételi is múlthat.
A 2024 szeptemberétől életbe lépő pontszámítási változtatásokról itt, az intézmények egyéni változtatásairól pedig az egyetemek honlapjain vagy a felvi.hu-n tájékozódhattok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
