Több sportolónak vezethet majd 2024-től egyenes út a felsőoktatába. Az Európa-bajnokok és a világbajnokságokon dobogós helyet szerzők is 500 ponttal vághatnak neki a felvételinek.
A 2023 szeptemberétől hatályos kormányrendelet szerint akármelyik egyetemre vagy főiskolára, akármelyik szakra jelentkeznek, 500 pontot kaphatnak majd azok a jelentkezők, akik Európa-bajnoki címet vagy világbajnokságon dobogós helyet szereznek.
Eddig a maximális pontszámot csak azok a sportolók kaphatták meg, akik az olimpián, a Sakkolimpián, a Paralimpián vagy a Siketlimpián 1-8. helyezést szereztek. Az Európa-bajnoki vagy a világbajnoki címért csak 30 többletpontot kaptak az egyetemekre, főiskolákra felvételizők.
Nem csak a többletpontok számítása alakul át 2024-től
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2024-től szinte teljesen átalakul a felvételi pontszámítási rendszere. Továbbra is maximum 500 pontot lehet majd szerezni, de nem lesz minden szakon kötelező az emelt szintű érettségi, nem lesz központilag meghúzott minimumponthatár (amely eddig az alap- és az osztatlan szakokon 280 volt), nem kötelező pontot számolni a természettudományos tárgyak középiskolai jegyeiből.
A többletpontok rendszere is teljesen átalakul, 2024-től az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, mire adnak pluszpontokat. Az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga, a különböző versenyeredmények, az esélyegyenlőségi jogcím mellett figyelembe vehetik például a munkatapasztalatot, a felvételi vizsga eredményét vagy különböző teszteredményeket is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
