Jövőre már az Európa- és a világbajnokok is megkapják a maximális 500 pontot az egyetemi felvételin

Több sportolónak vezethet majd 2024-től egyenes út a felsőoktatába. Az Európa-bajnokok és a világbajnokságokon dobogós helyet szerzők is 500 ponttal vághatnak neki a felvételinek.

  • Eduline

A 2023 szeptemberétől hatályos kormányrendelet szerint akármelyik egyetemre vagy főiskolára, akármelyik szakra jelentkeznek, 500 pontot kaphatnak majd azok a jelentkezők, akik Európa-bajnoki címet vagy világbajnokságon dobogós helyet szereznek.

Eddig a maximális pontszámot csak azok a sportolók kaphatták meg, akik az olimpián, a Sakkolimpián, a Paralimpián vagy a Siketlimpián 1-8. helyezést szereztek. Az Európa-bajnoki vagy a világbajnoki címért csak 30 többletpontot kaptak az egyetemekre, főiskolákra felvételizők.

Nem csak a többletpontok számítása alakul át 2024-től

Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2024-től szinte teljesen átalakul a felvételi pontszámítási rendszere. Továbbra is maximum 500 pontot lehet majd szerezni, de nem lesz minden szakon kötelező az emelt szintű érettségi, nem lesz központilag meghúzott minimumponthatár (amely eddig az alap- és az osztatlan szakokon 280 volt), nem kötelező pontot számolni a természettudományos tárgyak középiskolai jegyeiből.

A többletpontok rendszere is teljesen átalakul, 2024-től az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, mire adnak pluszpontokat. Az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga, a különböző versenyeredmények, az esélyegyenlőségi jogcím mellett figyelembe vehetik például a munkatapasztalatot, a felvételi vizsga eredményét vagy különböző teszteredményeket is.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.