Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Több sportolónak vezethet majd 2024-től egyenes út a felsőoktatába. Az Európa-bajnokok és a világbajnokságokon dobogós helyet szerzők is 500 ponttal vághatnak neki a felvételinek.
A 2023 szeptemberétől hatályos kormányrendelet szerint akármelyik egyetemre vagy főiskolára, akármelyik szakra jelentkeznek, 500 pontot kaphatnak majd azok a jelentkezők, akik Európa-bajnoki címet vagy világbajnokságon dobogós helyet szereznek.
Eddig a maximális pontszámot csak azok a sportolók kaphatták meg, akik az olimpián, a Sakkolimpián, a Paralimpián vagy a Siketlimpián 1-8. helyezést szereztek. Az Európa-bajnoki vagy a világbajnoki címért csak 30 többletpontot kaptak az egyetemekre, főiskolákra felvételizők.
Nem csak a többletpontok számítása alakul át 2024-től
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2024-től szinte teljesen átalakul a felvételi pontszámítási rendszere. Továbbra is maximum 500 pontot lehet majd szerezni, de nem lesz minden szakon kötelező az emelt szintű érettségi, nem lesz központilag meghúzott minimumponthatár (amely eddig az alap- és az osztatlan szakokon 280 volt), nem kötelező pontot számolni a természettudományos tárgyak középiskolai jegyeiből.
A többletpontok rendszere is teljesen átalakul, 2024-től az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, mire adnak pluszpontokat. Az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga, a különböző versenyeredmények, az esélyegyenlőségi jogcím mellett figyelembe vehetik például a munkatapasztalatot, a felvételi vizsga eredményét vagy különböző teszteredményeket is.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.