Több sportolónak vezethet majd 2024-től egyenes út a felsőoktatába. Az Európa-bajnokok és a világbajnokságokon dobogós helyet szerzők is 500 ponttal vághatnak neki a felvételinek.
A 2023 szeptemberétől hatályos kormányrendelet szerint akármelyik egyetemre vagy főiskolára, akármelyik szakra jelentkeznek, 500 pontot kaphatnak majd azok a jelentkezők, akik Európa-bajnoki címet vagy világbajnokságon dobogós helyet szereznek.
Eddig a maximális pontszámot csak azok a sportolók kaphatták meg, akik az olimpián, a Sakkolimpián, a Paralimpián vagy a Siketlimpián 1-8. helyezést szereztek. Az Európa-bajnoki vagy a világbajnoki címért csak 30 többletpontot kaptak az egyetemekre, főiskolákra felvételizők.
Nem csak a többletpontok számítása alakul át 2024-től
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2024-től szinte teljesen átalakul a felvételi pontszámítási rendszere. Továbbra is maximum 500 pontot lehet majd szerezni, de nem lesz minden szakon kötelező az emelt szintű érettségi, nem lesz központilag meghúzott minimumponthatár (amely eddig az alap- és az osztatlan szakokon 280 volt), nem kötelező pontot számolni a természettudományos tárgyak középiskolai jegyeiből.
A többletpontok rendszere is teljesen átalakul, 2024-től az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, mire adnak pluszpontokat. Az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga, a különböző versenyeredmények, az esélyegyenlőségi jogcím mellett figyelembe vehetik például a munkatapasztalatot, a felvételi vizsga eredményét vagy különböző teszteredményeket is.
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
