A felvételi átalakításával a minimumponthatárok szabálya is változik. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat, és azt is, mire kell figyelnie annak, aki 2023-ban felvételizik majd egyetemre.
A korábbi szabályok szerint 280 volt a minimumponthatár – aki ennél kevesebb pontot gyűjtött, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem tanulhatott alap- vagy osztatlan szakon. Ezt a 280 pontot az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, a szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más pluszpontok nélkül kellett elérni.
Ha valaki a 280 pontot nem érte el, a felsőoktatási szakképzésre még jelentkezhetett, ezeken a kétéves, egyetemeken indított, de diplomát nem adó képzéseken ugyanis 240 volt a minimumponthatár, amelyet az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más címen kapható pluszpontok nélkül kell összegyűjteni. Azoknak, akik mesterszakra jelentkeztek, az ott megszerezhető maximum 100 pontból legalább 50-et kellett összegyűjteniük.
A 2023-as általános felvételiben minden megváltozik
A 2023 szeptemberében induló képzések felvételi eljárásában, azaz az általános felvételiben megszűnik a jogszabályi minimumponthatár. (Fontos, hogy ez a változás még a keresztféléves, hamarosan induló felvételire nem vonatkozik - erről itt írtunk bővebben.)
Az új szabályok szerint az egyetemek határozhatják majd meg az egyes szakjaikon érvényes minimumponthatárt, amely alatt nem lehet felvenni a jelentkezőket, de dönthetnek úgy is, hogy bejutási küszöb nélkül hirdetik meg egyes szakjaikat. Ezzel kapcsolatban az egyetemek hamarosan kitesznek majd egy listát, ez azonban még nem elérhető.
Bár a központi rendszer 2024-től alakul majd át, vannak olyan szabályok is, melyek már jövőre is érvényesek lesznek - összeszedtük a 2023-as felvételi legfontosabb változásait.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
