Majdnem 2400-an kerültek be a Semmelweis Egyetemre, 441 pont kellett az általános orvosi szakhoz

A Semmelweis Egyetem több karára is sokszoros volt a túljelentkezés - írta az intézmény.

  • Eduline/MTI

Csütörtökön összesen 2358 hallgató került be a Semmelweis Egyetem szeptemberben induló képzéseire. Közülük 2247-en államilag támogatott formában kezdhetik meg tanulmányaikat - írja az MTI az egyetem közleménye alapján.

Az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) állami ösztöndíjas képzésére idén 441 ponttól lehetett bekerülni, ez a tavalyihoz képest 4 pontos emelkedésnek számít. Az államilag támogatott és az önköltséges képzésekre összesen 439 hallgató jutott be.

Az Egészségtudományi Kar (ETK) idén 15 alap-, és 4 mesterképzést indít, ezekre összesen 1387 hallgatót vettek fel, 96-an önköltséges formában tanulhatnak. Ez - írták - emelkedésnek számít a tavalyi 1335 hallgatóhoz képest.

Az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) egy alapképzést és három mesterképzést, hirdetett a 2022-es általános felvételin, egyetemi felvételi eljárás keretében további öt szakirányú továbbképzést indít a következő szemeszterben. A kar mesterképzéseire kétszeres volt a túljelentkezés, de a kar valamennyi képzésén a fennmaradó helyre pótfelvételit hirdet majd.

A Fogorvostudományi Karon (FOK) idén először lehetett két szakra is jelentkezni. Összesen 124 hallgató jutott be, nyolccal több, mint tavaly, mindezt úgy, hogy tavalyhoz képest emelkedett a ponthatár.

A Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) államilag támogatott gyógyszerész alapképzésére a tavalyi 380 után idén 362 pont volt a ponthatár. Erre 191-en kerültek be, míg 1 hallgató önköltséges formában kezdheti meg tanulmányait szeptembertől.

A Pető András Kar konduktor alapképzésének ponthatára idén 300 volt, amely kevesebb, mint a tavalyi, az ide jelentkezők átlagpontszáma azonban múlt évhez képest 372-re emelkedett. Ez alapján 70 hallgató kezdheti meg képzését államilag támogatott formában szeptemberben - olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.