Van olyan képzés, ahol 125 ponttal lett magasabb a végleges ponthatár az előzetesnél

Legalább 400 pontra készülhettek azok a felvételizők, akik arra a 41 alapszakra jelentkeztek, ahol előzetes ponthatárokat húztak. De mennyi lett a végleges? Mutatjuk.

  • Eduline

2022-ben is több népszerű szakon húztak előzetes ponthatárokat, melyet egy korábbi rendeletben 400 pontban maximalizáltak - ez persze nem jelenti automatikusan, hogy a végleges ponthatár is ennyi maradtak.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

Gazdálkodás és menedzsment szakon 400 volt az előzetes ponthatár, a végleges számok pedig például a Corvinuson idén is jóval magasabbak lettek: a magyar nyelvű képzésre 455 ponttal, az angol nyelvű képzésre 466 ponttal lehetett bekerülni, míg a Budapesti Gazdasági Egyetemen maradt a 400 pont végleges számnak is. Kommunikáció- és médiatudományon is 400 volt az előzetes limit, itt a Corvinuson 459 pont, a Debreceni Egyetemen 418 pedig pont lett a végleges ponthatár az ingyenes szakokon, míg a Pécsi Tudományegyetemen 400 pont kellett.

Az alkalmazott közgazdaságtan alapszakra 400 pont volt az előzetes limit, a Corvinuson ennél 59 ponttal több kellett: 459 pont lett a vége. A jogász képzésen az előzetes, 350 ponthoz képest: az ELTE állami ösztöndíjas jogász képzésén 475 pont lett a ponthatár. Az orvosi szakokon is volt az előzetes 400 pontnál magasabb végleges pontszám: a Semmelweis Egyetemen 441, a Szegedi Tudományegyetemen 418, Debrecenben pedig 415 lett.

Komoly ponthatárok születtek a pszichológia alapszakon is: az előzetes 400 helyett az ELTE képzésén 452, a Pázmányon 447, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 435 volt a beugró. Az anglisztika szakon 320 volt az előzetes ponthatár, a végleges a Nyíregyházi Egyetemen 324 lett, az ELTE-n 393 a Szegedi Tudományegyetemen pedig 358.

Kikre és hogyan vonatkozik?

A "központi ponthatárok” lényege, hogy azok, akik az érintett szak közül választottak, csak akkor szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik az előzetesen meghatározott, magasan meghúzott ponthatárt.

Ez többek között azokat érinti, akik kereskedelem és marketing, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, gazdálkodási és menedzsment szakra, jogászképzésre, illetve a többi népszerű szakra jelentkeztek.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.