Már minden felvételiző nagyon várja az idei ponthatárokat, de vajon milyenek voltak a végleges számok tavaly vagy 2020-ban? Mutatjuk, hogy legyen mihez viszonyítanotok.
A tavalyi felvételi ponthatárokat itt nézhetitek meg. A 2020-as felvételi végleges pontszámait itt, a 2019-es ponthatárokat pedig itt - intézményekre, karokra, szakokra, finanszírozási formára és tagozatra bontva.
Idén felvételiztek? A 2022-es felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok. Ha még egyszer kiszámolnátok a pontjaitokat a csütörtök esti végleges ponthatárok előtt, akkor az Eduline pontszámító kalkulátorában megnézhetitek, hány ponttal futtok neki a 2022-es felvételinek.
Mi alapján jönnek ki a ponthatárok?
Mindegy, hogy alap- vagy osztatlan képzésre, felsőoktatási szakképzésre vagy mesterképzésre jelentkeztek, a pontszámotoknak idén is el kell érnie a minimumponthatárt - erről bővebben itt olvashattok. A felvételizők pontszámait pedig egy algoritmus határozza meg, ami egyszerre több szempontot is figyelembe vesz a végleges számok kialakításánál. Erről pedig bővebben itt olvashattok.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
