Öt nap a ponthatárokig: mutatjuk, mire számíthattok

Július 21-én jönnek a ponthatárok, már nem kell olyan sokat várni az eredményekre. Összeszedtük, mit találtok a következő héten nálunk, és mivel készülünk a ponthatárhúzás napján.

  • Eduline

Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. A héten többek között az előzetes és minimum ponthatárokról, korábbi évek statisztikáiról és ponthatárairól olvashattok majd.

A ponthatárhúzás napján pedig este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát.

Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is. Természetesen nem marad ki a témák közül a beiratkozás, a gólyatáborok, és a fontos teendők a szeptemberi egyetemkezdés előtt.

Addigis a 2022-es felvételi legfontosabb híreit itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.