Július 21-én kiderül, hogy melyik egyetemen vagy főiskolán tanulhattok ősztől. De mi a helyzet, ha nem úgy sikerült az érettségi és a felvételi, ahogy terveztétek? Összeszedtünk pár "menekülőutat".
Lesz pótfelvételi
Ha nem sikerül az általános felvételi, pótfelvételin még próbálkozhattok. Tavaly július 22-én hirdették ki a felvételi ponthatárokat, július 30-tól pedig már elindult a pótfelvételis jelentkezés. Valószínűleg idén is néhány nappal a ponthatárhúzás után fogják meghirdetni a pótfelvételis képzéseket, amelyekre augusztus elejéig lehet majd jelentkezni, a pótfelvételi döntés pedig augusztus 20-a után várható.
Fontos, hogy pótfelvételiben meghirdetett szakra csak akkor jelentkezhettek, ha az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztetek, vagy egyetlen szakra sem kerültetek be. Az általános szabályokról itt írtunk bővebben, a részletes szabályok azonban csak a meghirdetést követően derülnek majd ki.
Lesz őszi érettségi
Ha az érettségi pontjaitokkal és eredményetekkel nem vagytok elégedettek, akkor ősszel javíthattok. A 2022-es őszi érettségi pontos dátum még nincs, de az biztos, hogy a jelentkezési határidő szeptember 5-e lesz majd.
Lesz keresztféléves felvételi
Az egyetemek több (nem minden) szakot a keresztféléves felvételiben is meg szoktak hirdetni. A februárban induló képzésekre vonatkozó keresztféléves felvételi eljárás tudnivalóit a megelőző év október közepén megjelenő felvételi tájékoztató tartalmazza, ekkor indul a jelentkezési időszak. A jelentkezési időszak november közepén zárul, a ponthatárok pedig a következő év január második felében derülnek ki - így a sikeresen felvételizők februárban elkezdhetik az egyetemet.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
