Mit csinálhattok, ha nem jön össze az egyetemi felvételi? Mutatjuk, mikor próbálkozhattok újra

Július 21-én kiderül, hogy melyik egyetemen vagy főiskolán tanulhattok ősztől. De mi a helyzet, ha nem úgy sikerült az érettségi és a felvételi, ahogy terveztétek? Összeszedtünk pár "menekülőutat".

  • Eduline

Lesz pótfelvételi

Ha nem sikerül az általános felvételi, pótfelvételin még próbálkozhattok. Tavaly július 22-én hirdették ki a felvételi ponthatárokat, július 30-tól pedig már elindult a pótfelvételis jelentkezés. Valószínűleg idén is néhány nappal a ponthatárhúzás után fogják meghirdetni a pótfelvételis képzéseket, amelyekre augusztus elejéig lehet majd jelentkezni, a pótfelvételi döntés pedig augusztus 20-a után várható.

Fontos, hogy pótfelvételiben meghirdetett szakra csak akkor jelentkezhettek, ha az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztetek, vagy egyetlen szakra sem kerültetek be. Az általános szabályokról itt írtunk bővebben, a részletes szabályok azonban csak a meghirdetést követően derülnek majd ki.

Lesz őszi érettségi

Ha az érettségi pontjaitokkal és eredményetekkel nem vagytok elégedettek, akkor ősszel javíthattok. A 2022-es őszi érettségi pontos dátum még nincs, de az biztos, hogy a jelentkezési határidő szeptember 5-e lesz majd.

Lesz keresztféléves felvételi

Az egyetemek több (nem minden) szakot a keresztféléves felvételiben is meg szoktak hirdetni. A februárban induló képzésekre vonatkozó keresztféléves felvételi eljárás tudnivalóit a megelőző év október közepén megjelenő felvételi tájékoztató tartalmazza, ekkor indul a jelentkezési időszak. A jelentkezési időszak november közepén zárul, a ponthatárok pedig a következő év január második felében derülnek ki - így a sikeresen felvételizők februárban elkezdhetik az egyetemet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.