Fontos szabályt hoztunk a felsőoktatási felvételiről. Mutatjuk, hogyan kalkulálhattok a pluszpontjaitokkal.
Emelt szintű érettségik
Bár 2020-tól minden szakon kötelező legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tenni, többletpont csak akkor jár a vizsgáért, ha eléritek a 45 százalékot a vizsgán, és az érettségi pontjaitokat is ebből a tárgyból számíttatjátok.
Fontos, hogy az emelt érettségit a kötelező vagy választható érettségi tárgyak egyikéből tegyétek, különben nem jár a pluszpont. Például: ha a bemeneti követelmény a matek- és fizikaérettségi, de ti angolból emelteztetek, akkor az érettségi pontszámotokat nem ebből számolják, így nem kaphatjátok meg az 50 pontot.
Így kalkulálhattok a nyelvvizsgával
Nyelvvizsgáért csak akkor jár a többletpont, ha komplex bizonyítványt szereztek – ez azt jelenti, hogy a szóbeli és az írásbeli vizsgát is le kell tenni. A szabály alól kivételt jelentenek a fogyatékossággal élő jelentkezők, ők részvizsgáért is kaphatnak pluszpontot, ha igazoltan nem tudják a komplex nyelvvizsgát letenni.
Nyelvtudásért maximum 40 többletpontot szerezhettek: ez azt jelenti, hogy hiába van két középfokú nyelvvizsgátok, 56 pont helyett csak 40-et kaphattok.
Azt is fontos tudni, hogy ha már van két emelt szintű érettségitek, a nyelvvizsgáért már nem jár pluszpont, hiszen összesen 100 többletpontot lehet gyűjteni a felvételin (ezt pedig a két emelt érettségivel már megszereztétek).
Ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgával is rendelkeztek, akkor csak az egyikért kaptok majd többletpontokat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
