200 ezer forint alatt alig találni már egyetemi képzést: ennyit kell fizetni a legnépszerűbb szakokért

Bár az érettségi eredményekre még várni kell, azt minden felvételiző tudja, hogy sok múlik a pontszámokon. Az ugyanis, aki csak önköltséges képzésre kerül be, félévente több százezer forintos tandíjjal számolhat. Megnéztük, mennyibe kerülnek az idei slágerszakok.

  • Csik Veronika

Bár az érettségi eredményén is nagyon sok múlik, a felvételizők többsége már belőtte a pontszámait - ha kíváncsiak vagytok, tavaly mennyi volt a végleges ponthatár a kiválasztott szakokon, akkor itt megnézhetitek.

Úgy tűnik, továbbra is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon, 2022-ben összesen 10 302-en jelentkeztek erre a képzésre, közülük több mint 8693-an állami ösztöndíjas formában kezdenék el az egyetemet (a top15-ös listát itt nézhetitek meg).

Kiválasztottunk néhány fővárosi és vidéki, kisebb és nagyobb egyetemet, főiskolát, és megnéztük az árakat.

A gazdálkodási és menedzsment képzést nagyon sok intézmény indítja - magyar és angol nyelven - idén is. A Budapesti Corvinus Egyetem 480 ezer forintba kerül félévente magyarul, angolul azonban 800 ezer forint. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) egy félév 300 ezer forintba kerül.

  • Debreceni Egyetem: 230 ezer forint/félév
  • Szegedi Tudományegyetem: 200 ezer forint/félév
  • Miskolci Egyetem: 210 ezer forint/félév
  • Wekerle Sándor Üzleti Főiskola: (magyarul) 234 ezer forint/félév, (angolul) 273 ezer forint/félév
  • Óbudai Egyetem: 245 ezer forint/félév

A kereskedelem és marketing a második legnépszerűbb 6720 jelentkezővel. Nincs nagy különbség az árak között.

  • Debreceni Egyetem: 230 ezer forint/félév
  • Budapesti Gazdasági Egyetem: (angol, német nyelven) 330 ezer forint/félév
  • Szegedi Tudományegyetem: 200 ezer forint/félév
  • Miskolci Egyetem: 210 ezer forint/félév
  • Wekerle Sándor Üzleti Főiskola: (magyarul) 234 ezer forint/félév
  • Edutus Egyetem: (magyarul, Budapesten) 250 ezer forint/félév, (Tatabányán) 230 ezer forint/félév
  • Óbudai Egyetem: 245 ezer forint/félév

A pszichológia képzésre idén összesen 5747-en jelentkeztek, a tandíjak itt sem alacsonyak

  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 300 ezer forint/félév
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 300 ezer forint/félév
  • Szegedi Tudományegyetem: 300 ezer forint/félév
  • Pécsi Tudományegyetem: 300 ezer forint/félév

A jogászképzés 5078 felvételizőt vonzott az országban.

  • Debreceni Egyetem: 270 ezer forint/félév
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 350 ezer forint/félév
  • Károli Gáspár Református Egyetem: 280 ezer forint/félév
  • Pécsi Tudományegyetem: 270 ezer forint/félév
  • Széchenyi István Egyetem: 270 ezer forint/félév

A mérnökinformatikus képzésre 2022-ben 5069-en adták be a jelentkezésüket, ezt a képzést is sok egyetemen indítják szeptemberben:

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 325 ezer forint/félév
  • Debreceni Egyetem: 285 ezer forint/félév
  • Dunaújvárosi Egyetem: 225 ezer forint/félév
  • Nyíregyházi Egyetem: 250 ezer forint/félév
  • Szegedi Tudományegyetem: 325 ezer forint/félév
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 450 ezer forint/félév

Az ápolás és betegellátás a maga 4981 jelentkezőjével idén is bekerült a legnépszerűbb szakok közé.

  • Debreceni Egyetem: 300 ezer forint/félév
  • Gál Ferenc Egyetem: 270 ezer forint/félév
  • Semmelweis Egyetem: 300 ezer forint/félév
  • Szegedi Tudományegyetem: 300 ezer forint/félév
  • Pécsi Tudományegyetem: 300 ezer forint/félév

A nemzetközi gazdálkodás szakra idén 3907-en jelentkeztek. Annak, aki angolul szeretné tanulni, mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

  • Budapesti Corvinus Egyetem: angolul 800 ezer forint/félév
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME): 300 ezer forint/félév
  • Debreceni Egyetem: 230 ezer forint/félév
  • Miskolci Egyetem: 210 ezer forint/félév

A pénzügy és számvitel idén 3880 jelentkezőt vonzott.

  • Szegedi Tudományegyetem: 200 ezer forint/félév
  • Miskolci Egyetem: 210 ezer forint/félév
  • Wekerle Sándor Üzleti Főiskola: (magyarul) 234 ezer forint/félév

A kommunikáció- és médiatudomány évek óta először ismét a tíz legnépszerűbb szak közé került. A Budapesti Corvinus Egyetemen egy félév 420 ezer forint, angol nyelven 590 ezer forint. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) egy félév 300 ezer forintba kerül.

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 300 ezer forint/félév
  • Dunaújvárosi Egyetem: 195 ezer forint/félév
  • Milton Friedman Egyetem: 270 ezer forint/félév
  • Pécsi Tudományegyetem: 250 ezer forint/félév, (angol) 300 ezer forint/félév
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 210 ezer forint/félév

Programtervező informatikusnak most 3723-an jelentkeztek, az oktatásért itt is több százezer forintot kell fizetni.

  • Debreceni Egyetem: 285 ezer forint/félév
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 325 ezer forint/félév
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem: 325 ezer forint/félév
  • Pécsi Tudományegyetem: 325 ezer forint/félév
  • Miskolci Egyetem: 320 ezer forint/félév

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.