A középszintű történelemérettségi első hosszú esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok.
Már megnézhetitek a tegnapi töriérettségi hivatalos javítási útmutatóját: ha középszinten vizsgáztatok, kattintsatok ide, ha az emelt szintre vagytok kíváncsiak, akkor pedig ide.
A rövid feladatok megoldásait - azaz 1-12. feladatig válaszait - itt nézhetitek meg.
A 13-es feladatot, azaz az athéni demokráciáról szóló esszét itt nézhetitek meg.
Ha a második ipari forradalomról írtatok, kattintsatok ide a szaktanár javaslatáért.
A Kádár-korszak gazdaságpolitikájáról írtatok? Akkor itt nézhetitek meg az utolsó feladat megoldási javaslatát.
A tatárjárás 1241-42-ben(T1) zajlott, ekkor Magyarország királya IV. Béla volt (1235-1270()T1). Ebben az időszakban a keresztény Magyar Királyság Közép-Európában meghatározó államalakulatnak számított és katonai ereje miatt méltán reménykedhetett abban, hogy meg tudja állítani a kelet felől érkező tatárok hódítását. A tatárok (mongolok) egy harcos lovas-nomád (K) nép volt, hódításokat, illetve zsákmányszerző hadjáratokat folytattak a környezetükben lévő népek ellen és így jutottak el Európába. Fegyverzetük jellemzően az íj volt (F1), kiváló lovasok, akik az egykor Európában a magyarok által képviselt cselvetést és a lovas-nomád harcmodor (K) többi jellegzetességét képviselték (lovon hátra felé nyilazás) (F1). A könnyűlovas harcmodort (F1) képviselő tatárok több nagy győzelmet arattak orosz területeken és előlük Magyarországra menekültek a kunok, akiket IV. Béla a magyar haderő bővítése érdekében befogadott (E4). A kunok életmódja azonban sértette a letelepült lakosság érdekeit és a magyar főurak ellenkezése miatt a tatárok bevonulása előtt kivonultak az országból (E4). IV. Béla felkészült a tatár sereg fogadására és eltorlaszolta a Vereckei hágót (E1), de a mongolok áttörtek és Muhinál, a Sajó mentén megütköztek a magyar sereggel (E1). A magyarok szekértáborát bekerítették és a győzelmet arattak IV. Béla serege fölött (1241 április 11-12) (E2). IV. Béla csak nehezen tudott elmenekülni, majd Babenberg Frigyes fogságába került (E1), aki hatalmas váltságdíj fejében engedte szabadon (E2). Ezután Dalmáciába menekült és Trau várába zárkózott (T2). A tatárok nem rendelkeztek ostromgépekkel és a kővárakkal nem boldogultak (F2). Így számos vár, vagy kőfallal rendelkező település (Fülek, Abaújvár) menedéket tudott nyújtani az ország lakosainak(F2). A tatárok 1242 elején átkeltek a befagyott Dunán és a dunántúli településeket is kifosztották, de a kőfallal rendelkező városok (Fehérvár, Pannonhalma) meg tudták védeni magukat és az oltalmat keresőket (F2). A tatárok óriási pusztítást végeztek, az ország lakossága a felére csökkent (F3). Több napi járás után sem lehetett élő emberrel találkozni és mindent kifosztottak (F3). A keresztény templomok és városok jelentős része odaveszett, lakosaikat meggyilkolták (F3). A mongolok 1242-ben hagyták el Magyarországot vélhetően azért, mert újabb támadást akartak intézni az ország ellen (E2), hiszen a több hullámban intézett támadás és hódítás volt a jellemző taktikájuk. (E3) IV. Béla visszatért az országba és komoly erőfeszítéseket tett a hadsereg megerősítéséért, azzal , hogy visszahívta a kunokat és más nomád népeket is betelepített, amelyek a könnyűlovas harcmodorral szemben jártassággal rendelkeztek (E3). Emellett kővárak építését ösztönözte (E3) és megkezdte az elpusztított városok újjáépítését (E3), valamint új várat és várost is alapított (Buda).
A mai érettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
