A középszintű történelemérettségi első hosszú esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok.
Már megnézhetitek a tegnapi töriérettségi hivatalos javítási útmutatóját: ha középszinten vizsgáztatok, kattintsatok ide, ha az emelt szintre vagytok kíváncsiak, akkor pedig ide.
A rövid feladatok megoldásait - azaz 1-12. feladatig válaszait - itt nézhetitek meg.
A 13-es feladatot, azaz az athéni demokráciáról szóló esszét itt nézhetitek meg.
Ha a második ipari forradalomról írtatok, kattintsatok ide a szaktanár javaslatáért.
A Kádár-korszak gazdaságpolitikájáról írtatok? Akkor itt nézhetitek meg az utolsó feladat megoldási javaslatát.
A tatárjárás 1241-42-ben(T1) zajlott, ekkor Magyarország királya IV. Béla volt (1235-1270()T1). Ebben az időszakban a keresztény Magyar Királyság Közép-Európában meghatározó államalakulatnak számított és katonai ereje miatt méltán reménykedhetett abban, hogy meg tudja állítani a kelet felől érkező tatárok hódítását. A tatárok (mongolok) egy harcos lovas-nomád (K) nép volt, hódításokat, illetve zsákmányszerző hadjáratokat folytattak a környezetükben lévő népek ellen és így jutottak el Európába. Fegyverzetük jellemzően az íj volt (F1), kiváló lovasok, akik az egykor Európában a magyarok által képviselt cselvetést és a lovas-nomád harcmodor (K) többi jellegzetességét képviselték (lovon hátra felé nyilazás) (F1). A könnyűlovas harcmodort (F1) képviselő tatárok több nagy győzelmet arattak orosz területeken és előlük Magyarországra menekültek a kunok, akiket IV. Béla a magyar haderő bővítése érdekében befogadott (E4). A kunok életmódja azonban sértette a letelepült lakosság érdekeit és a magyar főurak ellenkezése miatt a tatárok bevonulása előtt kivonultak az országból (E4). IV. Béla felkészült a tatár sereg fogadására és eltorlaszolta a Vereckei hágót (E1), de a mongolok áttörtek és Muhinál, a Sajó mentén megütköztek a magyar sereggel (E1). A magyarok szekértáborát bekerítették és a győzelmet arattak IV. Béla serege fölött (1241 április 11-12) (E2). IV. Béla csak nehezen tudott elmenekülni, majd Babenberg Frigyes fogságába került (E1), aki hatalmas váltságdíj fejében engedte szabadon (E2). Ezután Dalmáciába menekült és Trau várába zárkózott (T2). A tatárok nem rendelkeztek ostromgépekkel és a kővárakkal nem boldogultak (F2). Így számos vár, vagy kőfallal rendelkező település (Fülek, Abaújvár) menedéket tudott nyújtani az ország lakosainak(F2). A tatárok 1242 elején átkeltek a befagyott Dunán és a dunántúli településeket is kifosztották, de a kőfallal rendelkező városok (Fehérvár, Pannonhalma) meg tudták védeni magukat és az oltalmat keresőket (F2). A tatárok óriási pusztítást végeztek, az ország lakossága a felére csökkent (F3). Több napi járás után sem lehetett élő emberrel találkozni és mindent kifosztottak (F3). A keresztény templomok és városok jelentős része odaveszett, lakosaikat meggyilkolták (F3). A mongolok 1242-ben hagyták el Magyarországot vélhetően azért, mert újabb támadást akartak intézni az ország ellen (E2), hiszen a több hullámban intézett támadás és hódítás volt a jellemző taktikájuk. (E3) IV. Béla visszatért az országba és komoly erőfeszítéseket tett a hadsereg megerősítéséért, azzal , hogy visszahívta a kunokat és más nomád népeket is betelepített, amelyek a könnyűlovas harcmodorral szemben jártassággal rendelkeztek (E3). Emellett kővárak építését ösztönözte (E3) és megkezdte az elpusztított városok újjáépítését (E3), valamint új várat és várost is alapított (Buda).
A mai érettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
