Értékes pontokat szerezhettek a töriérettségin ezzel a legális puskával

Hogy könnyebb legyen a felkészülés az érettségire, a következő két hétben az Eduline-on szaktanárok segítségével járunk utána, hogyan lehet felpörgetni a tanulást a vizsgák előtti napokban, milyen buktatói vannak a különböző feladattípusoknak, mire érdemes odafigyelni. Cikksorozatunk második részében az atlaszhasználattal foglalkozunk.

  • Eduline

Az atlaszhasználatra vonatkozó szabályok nem változtak a tavalyi évhez képest, középszinten végig lehet atlaszt használni, emelt szinten csak a második – esszékérdéseket tartalmazó – részhez.

"Középszinten a tesztfeladatoknál lehet, hogy csak időveszteség egy-egy évszám ellenőrzése, viszont ha ismeritek az atlaszt, az esszéknél nagyon jól jöhet. A 12 rövid feladatban ugyanis a források nagyon egyértelműen meghatározzák, hogy pontosan mire kell válaszolni. Ilyenkor sokszor csak zavaró az atlasz, középszinten nagyon kevés évszámot kérdeznek" – magyarázza Riskutia Tamás, a Studium Generale történelem szekciójának vezetője.

Miért kell már a gyakorlásnál kipróbálni, milyen egy éles atlaszhasználat?

A keresgéléssel az érettségin sok értékes perc elmehet, de ha tudjátok mit és hol kell keresni, jól járhattok. Ha egy témát kell feldolgozni, akkor egyetlen atlaszoldalt is elég megkeresni, hiszen aki jó helyen keres, mindent megtalálhat. Ezért is fontos, hogy mindenki jól ismerje az atlaszt már a vizsga előtt. Itt megnézhetitek, milyen atlaszokat vihettek be a terembe.

Extra tipp: Bár külön kronológiai táblázat már nincs az atlaszokban, ha ismeritek a jelmagyarázatokat és a térképeket, akkor szakszavakat, fogalommagyarázatokat is találhattok, ezek értékes pontokat érhetnek majd a vizsgán, főleg az esszéknél – javasolja a Riskutia Tamás.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.