Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Megállíthatatlannak tűnik az óvodapedagógus szakra jelentkezők számának csökkenése. Idén hatszázzal kevesebben felvételiztek erre a képzésre, mint tavaly, és körülbelül feleannyian, mint öt éve. Nem meglepő, hogy a tanév kellős közepén több mint 450 óvónői állást hirdetnek, hiszen a bérek – finoman szólva – nem csábítanak tömegeket erre a pályára. Az óvodapedagógusok amúgy is alacsony fizetése ugyanis csak a tizenötödik "ledolgozott" évben emelkedik először – bruttó 6 ezer forinttal.
Idén 2234-en jelentkeztek óvodapedagógus alapszakra, 600-zal kevesebben, mint tavaly - derül ki a friss felvételi statisztikákból. Az elmúlt években folyamatosan csökkent az óvodapedagógusnak készülők száma: idén már csak feleannyi jelentkező van, mint például öt éve, sőt utoljára 2008-ban volt ennél alacsonyabb a felvételizők száma. Ebben az alacsony kezdő fizetések mellett alighanem a felvételi szabályok 2020-as szigorítása is komoly szerepet játszik.
Bár azt az majd csak július végén derül ki, hogy a 2 00 jelentkező közül hányan kerülnek majd be az egyetemek és főiskolák képzésére, de az elmúlt öt év arányai alapján idén negatív rekord születhet.

Minden negyedik egyetemista lemorzsolódik
Ráadásul az elsőévesek közül sem mindenki jut el a diplomaszerzésig. Friss statisztikák szerint
minden negyedik, de inkább minden harmadik óvodapedagógus szakos lemorzsolódik.
Az Oktatási Hivatal tanulmánya szerint igaz, hogy a pedagógusképzések közül az óvodapedagógus és andragógia képzésen a legkisebb a lemorzsolódási arány, ám még így is jelentős azoknak az aránya, akik nem végzik el a szakot.
A képzésen 20–23 százalékos a lemorzsolódási arány, emellett a hallgatók 10-12 százaléka kilép a képzésből, vagyis nagyjából az egyetemisták harmada nem jut el a diplomáig.
Tovább rontja a helyzetet, hogy sokan a diploma megszerzése után pár évvel otthagyják a pályát. Annyira alacsonyak a bérek, hogy ritka, hogy valaki öt évnél tovább is óvodában dolgozzon - mondta korábban Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
459 álláshirdetés - a tanév közepén
Nem véletlen, hogy a tanév kellős közepén 459 álláshirdetést dob ki a közigállás.gov.hu oldal az „óvodapedagógus” szóra keresve. Nemcsak kistelepülési óvodákba keresnek óvónőket, hanem sok budapestibe is. Van olyan óvoda, ahová egyszerre négy-öt pedagógust is felvennének - ha lenne jelentkező -, máshol béren kívüli juttatással, esetleg szolgálati lakással próbálják meggyőzni a potenciális jelentkezőket.

Bár az oktatási kormányzat következetesen visszautasítja, hogy pedagógushiánnyal küzdenének az iskolák és az óvodák (egészen pontosan azt közölték, hogy „a gyerekek számához viszonyítva nem állunk rosszul a pedagógusok átlagos számával”), valószínűleg nem véletlenül módosítottak 2020 végén az óvodák működésének szabályain.
Azóta csak 8 és 12 óra között "kell" diplomás óvodapedagógusnak foglalkoznia a gyerekekkel, reggel és délután az oktatást-nevelést segítő alkalmazottak is lehetnek a csoportokban. Ezzel elkerülhetetlenül sérül az óvodai nevelés minősége - összegezte jelentésében a Szülői Hang. A civil szervezet szerint a kormányzat tulajdonképpen rendeletben törvényesítette az óvodapedagógusok tömeges pályaelhagyása miatt kialakult kényszerű állapotot.
Óvodákat zárhatnak be Szegeden
Április közepén derült ki, hogy három szegedi óvodát tervez áprilisban bezárni az önkormányzat a "drasztikus gyermeklétszám-csökkenés” miatt. Nem csak a gyerekek száma csökkent.
Jelenleg huszonnyolc csoportban egy óvónő dolgozik kettő helyett
- mondta a Szeged.hu-nak Bartáné Tóth Mária, az Óvodák Igazgatóságának vezetője, aki szerint a szakemberhiány a jelenleginél súlyosabb lesz, mert a „nők negyvennel" sokan mennek nyugdíjba. „Dajkák és óvónők élnek azzal a lehetőséggel, hogy amint megvan a negyven év szolgálati jogviszonyuk, többen a nevelési év végét ki sem várva nyugdíjba vonulnak” – tette hozzá. A szakember az óvodapedagógusok megalázó fizetését tartja az egyik legnagyobb problémának.
Az óvodapedagógusok (és a tanítók) bére ugyanis még alacsonyabb, mint az általános vagy a középiskolai tanároké - az alapszakos/főiskolai végzettségük alapján ugyanis más fizetési kategóriába tartoznak, mint az egyetemet/mesterszakot végzett tanárok.
Az első tizennégy "ledolgozott" évben gyakorlatilag nem emelkedik a bérük (csak akkor, ha vállalják a portfólióírást és a minősítést, és átlépnek a "pedagógus II" kategóriába), csak a tizenötödik évtől számíthatnak fizetésemelésre - pótlékkal együtt bruttó 6 ezer forintra.
Az első tizennégy évben az alapbérük bruttó 260 ezer forint, ehhez jön hozzá az 52 ezer forintos ágazati szakmai pótlék, vagyis összesen 312 ezer forintot keresnek. Ennek a nettója családi és egyéb adókedvezmény nélkül 207 480 forint.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).