Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
"Ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségim és nyelvvizsgám is van. Melyikért kapom a többletpontot?" "Az írásbeli nyelvvizsgám sikerült, a szóbelim azonban nem. Így is kaphatok többletpontot?" - Több felvételizőben is felmerültek az előbbi kérdések. Igyekszünk tiszta vizet önteni a pohárba, ezért összeszedtünk minden szabályt, ami a felsőoktatási felvételire és a nyelvtudásra vonatkozik.
A felsőoktatási felvételin az alapfokú nyelvvizsgáért nem jár többletpont, a középfokú nyelvvizsgátokért 28 pontot kaphattok, a felsőfokú pedig 40 pontot ér.
Az írásbeli nyelvvizsgám sikerült, a szóbelim nem. Így is kaphatok többletpontot?
Mind középfokon, mind felsőfokon komplex bizonyítvánnyal kell rendelkeznetek ahhoz, hogy megkapjátok a nyelvtudásért járó többletpontot - ez azt jelenti, hogy szóban és írásban is vizsgáznotok kell. A szabály alól kivételt jelentenek a fogyatékossággal élő jelentkezők, ők részvizsgáért is kaphatnak pluszpontot, ha van szakvéleményük arról, hogy nem tudják a komplex nyelvvizsgát letenni.
Ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségim és nyelvvizsgám is van. Melyikért kapom a többletpontot?
Ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, akkor a nyelvvizsgát figyelmen kívül fogják hagyni a pontszámításnál, és mindössze az emelt szintű érettségiért járó 50 pluszpontot kaphatjátok meg - már ha olyan szakra jelentkeztek, ahol az adott nyelv kötelező vagy választható érettségi tárgy. Ha nem ilyen szakra jelentkeztek, akkor a nyelvvizsgáért fogtok többletpontokat kapni.
| Miért "néma" a magyarok fele? |
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít. ![]() |
Két nyelvből is van középfokú nyelvvizsgám, ez azt jelenti, hogy kétszer 28 többletpontot kapok?
Nyelvtudással maximum 40 többletpontot szerezhettek: ez azt jelenti, hogy hiába van két középfokú nyelvvizsgátok, 56 pont helyett csak 40-et kaphattok. Azt is fontos tudni, hogy ha már van két emelt szintű érettségitek, a nyelvvizsgáért már nem jár pluszpont, hiszen a felvételin maximum 100 többletpontot lehet szerezni.
Nem szereztem 45 százalékot a nyelvi emelt szintű érettségin, így is kaphatok érte többletpontot?
Ha emelt szintű érettségit tesztek, csak akkor kapjátok meg az 50 többletpontot, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el a vizsgán, és az érettségi pontjaitokat is ebből a tárgyból számolják.
Fel kell tölteni a nyelvvizsga-bizonyítványt az E-felvételi rendszerbe?
Ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat 2003. január 1. után szereztétek, nem kell, ezeket az Oktatási Hivatal egy külön adatbázisból ellenőrzi.
Külföldi nyelvvizsgával rendelkezem, így is megkaphatom a többletpontot?
A külföldi nyelvvizsgát honosíttatni kell, ennek részleteiről ide kattintva olvashattok. Van azonban néhány olyan vizsgaközpont, amelynek a nyelvvizsgáját honosítás nélkül is elfogadják a jelentkezéskor, ilyenek a Cambridge Assessment English (ha a bizonyítványt 2020. december 24. után állították ki) vagy a Goethe Institut (ha a nyelvvizsgátokat 2021. október 21. után szereztétek).
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.