Felvételi pontszámítás: minden, amit az érettségiről tudni kell

Bár a jelentkezési határidő már lejárt, a pontszámítási hajrá csak most kezdődik, mutatjuk, hogyan számolják az érettségi eredményeiteket idén.

  • Eduline

Ha végzősként felvételiztek idén, akkor nagyon fontos része lesz a pontjaitoknak a májusi érettségi. Mutatjuk, hogy pontosan hogyan és milyen eredmények számítanak bele.

Miből számolják a pontokat?

Az érettségi pontokat főszabályként két érettségi százalékos eredményéből számítják ki, összegük legfeljebb 200 pont lehet (mivel tárgyanként maximum 100–100 pont kapható). Azt, hogy az egyes szakokon mi ez a két vizsgatárgy, itt nézhetitek meg - sok képzésen ugyanis kötelező érettségiket kell teljesíteni, emelt vagy középszinten. Persze idén is vannak olyan szakok, ahol bármilyen érettségit elfogadnak. Ezeknek a listáját itt találjátok.

Hogyan jönnek ki a százalékok?

Az érettségi pontok számításakor az emelt szintű és a középszintű érettségi vizsgán elért százalékos eredményt névértéken veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy például a középszintű 78% és az emelt szintű 78% is 78 pontot ér. Tehát a jegyeknek - elégséges (2), közepes (3), jó (4), jeles (5) - nincs szerepük. Az emelt szintű vizsga teljesítését többletpontokkal kell értékelni - erről itt írtunk bővebben.

A felvételi pontjaitokat két módszerrel lehet kiszámítani: vagy a tanulmányi és az érettségi pontszámot adják össze, vagy az érettségi pontszámotokat duplázzák meg. A két módszer közül automatikusan azt alkalmazzák, amelyik számotokra előnyösebb. A pontszámításról itt olvashattok részletesebben.

A 2022-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna