Hány százalékot kell elérnetek 2021-ben a közép-, illetve az emelt szintű érettségi vizsgákon a ketteshez vagy az ötöshöz? Vajon idén lesznek szóbeli vizsgák is? Elhoztuk a válaszokat.
A közép- és az emelt szintű érettségin is legalább 25 százalékos eredmény kell ahhoz, hogy meglegyen a kettes.
Középszinten így kalkulálhattok a százalékokkal és a jegyekkel:
Az emelt szintű érettségin máshol húzták meg az ötös, a négyes, a hármas és a kettes határait:
Fontos, hogy a ketteshez minden vizsgarészben el kell érni legalább 12 százalékot (vagyis az írásbelin és a szóbelin is). A középszintű matek- és a középszintű digitális kultúra érettségin alapesetben nincs szóbeli, de ha egy diák 12 százaléknál többet, de 25 százaléknál kevesebbet ért el az írásbeli/gyakorlati vizsgán, szóbeliznie kell.
Idén lesz szóbeli érettségi?
Két év után újra megtartják a tavaszi szóbeli érettségi vizsgákat - ez derül ki abból a szűkszavú válaszból, amelyet az Oktatási Hivatal küldött kérdésünkre. 2021-ben és 2020-ban a koronavírus-járvány miatt csak írásban vizsgáztak a végzős középiskolások, idén azonban - omikron ide vagy oda - visszaállhat a korábbi vizsgarend. Közben egy végzős osztály petíciót indított a szóbelik törléséért, eddig több mint 13 ezren csatlakoztak hozzájuk - sőt, nyílt levélben kérik a kormányt, ne szervezzenek idén sem szóbeliket.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
