Érettségi 2022: így osztályozzák az idei vizsgákat közép- és emelt szinten

Hány százalékot kell elérnetek 2021-ben a közép-, illetve az emelt szintű érettségi vizsgákon a ketteshez vagy az ötöshöz? Vajon idén lesznek szóbeli vizsgák is? Elhoztuk a válaszokat.

  • Eduline

A közép- és az emelt szintű érettségin is legalább 25 százalékos eredmény kell ahhoz, hogy meglegyen a kettes.

Középszinten így kalkulálhattok a százalékokkal és a jegyekkel:

  • 80–100 százalék: jeles
  • 60–79 százalék: jó
  • 40–59 százalék: közepes
  • 25–39 százalék: elégséges
  • 0–24 százalék: elégtelen

Az emelt szintű érettségin máshol húzták meg az ötös, a négyes, a hármas és a kettes határait:

  • 60–100 százalék: jeles
  • 47–59 százalék: jó
  • 33–46 százalék: közepes 
  • 25–32 százalék: elégséges
  • 0–24 százalék: elégtelen

Fontos, hogy a ketteshez minden vizsgarészben el kell érni legalább 12 százalékot (vagyis az írásbelin és a szóbelin is). A középszintű matek- és a középszintű digitális kultúra érettségin alapesetben nincs szóbeli, de ha egy diák 12 százaléknál többet, de 25 százaléknál kevesebbet ért el az írásbeli/gyakorlati vizsgán, szóbeliznie kell.

Idén lesz szóbeli érettségi? 

Két év után újra megtartják a tavaszi szóbeli érettségi vizsgákat - ez derül ki abból a szűkszavú válaszból, amelyet az Oktatási Hivatal küldött kérdésünkre. 2021-ben és 2020-ban a koronavírus-járvány miatt csak írásban vizsgáztak a végzős középiskolások, idén azonban - omikron ide vagy oda - visszaállhat a korábbi vizsgarend. Közben egy végzős osztály petíciót indított a szóbelik törléséért, eddig több mint 13 ezren csatlakoztak hozzájuk - sőt, nyílt levélben kérik a kormányt, ne szervezzenek idén sem szóbeliket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.