Friss: új szakokat is meghirdettek az egyetemek és főiskolák, itt találjátok a teljes listát

Több új alap- és mesterszak is indul idén szeptembertől, mutatjuk a teljes listát.

  • Eduline

A Felvi.hu néhány napja közzétette a felvételi tájékoztató kiegészítését, amelyben a korábbi tájékoztató néhány fejezetének módosítása mellett az újonnan induló alap- és mesterképzések listáját is közzétették.

Több új alapképzés indul 2022 őszén

A jelentkezők számos új szak közül válogathatnak: a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán elsőként indul példáil agrár- és üzleti digitalizáció képzés, az intézmény Természettudományi és Technológiai Kara pedig biotechnológia szakot indít. Szeptembertől már a Budapesti Metropolitan Egyetemen is elérhető lesz a nemzetközi gazdálkodás szak, az Óbudai Egyetem salgótarjáni központjában pedig már gazdálkodási és menedzsment, illetve kereskedelem és marketing képzést is választhatnak a hallgatók. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán a vegyészmérnök képzéssel bővül a kínálat.

A felsőoktatási szakképzések és a mesterképzések listája is bővült, a teljes táblázatot, benne valamennyi új szakkal itt nézhetitek meg:

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.