A felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél is kiváltja az emelt szintű érettségit a felvételin

Az általánostól eltérő pontszámítási szabályok vonatkoznak azokra, akik diplomásként felvételiznek alap- vagy osztatlan szakra, esetleg egy felsőoktatási szakképzés elvégzése után tanulnátok tovább. Mutatjuk, hogyan kalkulálhattok.

  • Bezzeg Hanna

Frissítés:

A keresztféléves felvételi pontszámítási szabályairól már részletesen írtunk korábban, de más szabályok vonatkoz(hat)nak azokra, akik felsőoktatási szakképzést vagy egyetemi alap-, mester- vagy osztatlan szakot végeztek.

Ebben az esetben a jelentkezőket a korábban megszerzett oklevél minősítése alapján is rangsorolhatják a felsőoktatási intézmények: erre az eredményetek alapján a minimumponthatár (alap- és osztatlan szakon 280) és 400 pont közötti pontszámot kaphattok. Ezzel a pontszámítási módszerrel a kötelező emelt szintű érettségit is kiválthatjátok, a pluszontokat viszont ugyanúgy beszámíttathatjátok.

Arról, hogy az egyetemek, főiskolák konkrét képzésein milyen felsőfokú oklevelet ismernek el a jelentkezéskor, ide kattintva olvashattok részletesen.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.