Hány pont jár a sporteredményekért a keresztféléves felvételin?

Utánajártunk, milyen sporteredményekért kaphattok többletpontot a keresztféléves felvételin.

  • Bezzeg Hanna

A sporteredmények után járó többletpont-számításban az az alapszabály, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert, legfeljebb egy, a pontszámítás szempontjából legkedvezőbb eredményért adható többletpont. Szintén fontos, hogy valamennyi sportág esetében szükség van a magyarországi sportági szakszövetségek igazolására, illetve hogy csak a legmagasabb osztályban elért eredményért jár a plusz pont.

Pontosan milyen eredményekért kaphattok többletpontot?

Az olimpián, paralimpián, siketlimpián vagy sakkolimpián induló sportolók 50 többletpontot kapnak. Világbajnokságon, Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 30 többletpont jár, ezt azonban csak akkor kapjátok meg, ha az eredményt nyolc éven belül szereztétek (ez az olimpia, sakkolimpia, paralimpia, siketlimpia kivételével az összes versenyre igaz).

Korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezés 20 többletpontot ér a felvételin.

A legmagasabb szintű országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 15 többletpont jár, a Diákolimpia országos szerzett dobogós 10 többletpont.

Van ugyanakkor néhány olyan képzés, ahol kizárólag gyakorlati vizsga alapján rangsoroljáj a felvételizőket - ilyen az edző és szakoktató alapszak, illetve a művészet és művészetközvetítési terület szakjai -, így ezeken a szakokon nem kaptok többletpontot sporteredményeitekért.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.