Utánajártunk, milyen sporteredményekért kaphattok többletpontot a keresztféléves felvételin.
A sporteredmények után járó többletpont-számításban az az alapszabály, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert, legfeljebb egy, a pontszámítás szempontjából legkedvezőbb eredményért adható többletpont. Szintén fontos, hogy valamennyi sportág esetében szükség van a magyarországi sportági szakszövetségek igazolására, illetve hogy csak a legmagasabb osztályban elért eredményért jár a plusz pont.
Pontosan milyen eredményekért kaphattok többletpontot?
Az olimpián, paralimpián, siketlimpián vagy sakkolimpián induló sportolók 50 többletpontot kapnak. Világbajnokságon, Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 30 többletpont jár, ezt azonban csak akkor kapjátok meg, ha az eredményt nyolc éven belül szereztétek (ez az olimpia, sakkolimpia, paralimpia, siketlimpia kivételével az összes versenyre igaz).
Korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezés 20 többletpontot ér a felvételin.
A legmagasabb szintű országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 15 többletpont jár, a Diákolimpia országos szerzett dobogós 10 többletpont.
Van ugyanakkor néhány olyan képzés, ahol kizárólag gyakorlati vizsga alapján rangsoroljáj a felvételizőket - ilyen az edző és szakoktató alapszak, illetve a művészet és művészetközvetítési terület szakjai -, így ezeken a szakokon nem kaptok többletpontot sporteredményeitekért.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
