Hány pont jár a sporteredményekért a keresztféléves felvételin?

Utánajártunk, milyen sporteredményekért kaphattok többletpontot a keresztféléves felvételin.

  • Bezzeg Hanna

A sporteredmények után járó többletpont-számításban az az alapszabály, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert, legfeljebb egy, a pontszámítás szempontjából legkedvezőbb eredményért adható többletpont. Szintén fontos, hogy valamennyi sportág esetében szükség van a magyarországi sportági szakszövetségek igazolására, illetve hogy csak a legmagasabb osztályban elért eredményért jár a plusz pont.

Pontosan milyen eredményekért kaphattok többletpontot?

Az olimpián, paralimpián, siketlimpián vagy sakkolimpián induló sportolók 50 többletpontot kapnak. Világbajnokságon, Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 30 többletpont jár, ezt azonban csak akkor kapjátok meg, ha az eredményt nyolc éven belül szereztétek (ez az olimpia, sakkolimpia, paralimpia, siketlimpia kivételével az összes versenyre igaz).

Korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezés 20 többletpontot ér a felvételin.

A legmagasabb szintű országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 15 többletpont jár, a Diákolimpia országos szerzett dobogós 10 többletpont.

Van ugyanakkor néhány olyan képzés, ahol kizárólag gyakorlati vizsga alapján rangsoroljáj a felvételizőket - ilyen az edző és szakoktató alapszak, illetve a művészet és művészetközvetítési terület szakjai -, így ezeken a szakokon nem kaptok többletpontot sporteredményeitekért.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.