Egyetemi jelentkezés: ezekért a versenyeredményekért jár a többletpont

Mutatjuk, hány többletpontot kaphattok a 2022-as felsőoktatási felvételin, ha egy tanulmányi vagy művészeti versenyen értetek el helyezést, és pontosan milyen eredmények számítanak.

  • Eduline

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért 1-10. helyezésért 100, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért pedig 25 többletpont jár.

Szintén így számítják a többletpontokat a Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV), illetve az Ágazati és Ágazaton Kívüli Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak Versenyén (ÁSZÉV) elért helyezésért is.

Az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 30 többletpontot szerezhettek.

A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasok 30 többletpontot, az első díjasok 20 többletpontot kaphatnak.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1–3. helyezésért, legfeljebb egy eredményért 20 többletpontot kaphattok.

Ha az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen (OSZTV) elért eredmény alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentést kaptatok, szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpontra vagytok jogosultak.

A Tudományos és Diákköri Tanács vagy az Országos Tudományos és Diákköri Tanács által szervezett versenyen elért eredményért is kaphattok többletpontot:  az 1-3. helyezésért 20 többletpont, a különdíjért 10 többletpont jár.

Az „Ifjú tudósok” tudományos középiskolai vetélkedőn elért 1. helyezésért 100 többletpont, 2. helyezésért 50 többletpont, 3. helyezésért 25 többletpont adható.

A Nemzetközi Tudományos Diákolimpia 1-3. helyezéséért 100 többletpontot kaphattok. Arról, hogy melyik eredményt milyen képzésre jelentkezéskor számítják be, ide kattintva olvashattok.

A V4-es Közgazdasági Diákolimpiának nemzetközi döntöjében elért 1-3. helyezésért 100 többletpont kapható, abban az esetben, ha gazdaságtudományi területen folytatjátok tanulmányaitokat.

Az Országos Haditorna Versenyen 1-3. helyezést elért csapat tagjai 15 többletpontot kaphatnak, ha az állami légiközlekedési, katonai gazdálkodási, katonai logisztika, katonai infokommunikáció és a katonai vezetői alapképzési szakok valamelyikére jelentkeznek.

A tanulmányi és művészeti versenyeredményekkel kapcsolatos további részletekrőlide kattintva olvashattok.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.