Ha a világ legjobb egyetemein tanulnátok tovább, erre az ösztöndíjra pályázhattok

Külföldi egyetemen tanulnátok tovább? Erre az ösztöndíjra is pályázhattok - igaz, viszonylag kevés diák kaphatja meg a támogatást, a feltételek pedig szigorúak.

  • Bezzeg Hanna

A Stipendium Peregrinum ösztöndíjra 18-25 év közötti középiskolások vagy egyetemisták pályázhatnak, ha kiemelkedően tehetségesek és a világ legrangosabb egyetemeire készülnek felvételizni. Az idén a diákok több mint hatvan népszerű felsőoktatási intézmény közül válogathattak, a listában helyet kapott például az Oxford és a Cambridge is. A 2021/22-es tanévre 47-en kapták meg az ösztöndíjat.

Az ösztöndíjnak több típusa létezik: az A komponenssel a legrangosabb egyetemek személyes felvételi vizsgájára  juthatnak ki a nehéz anyagi helyzetű, de tehetséges diákok, míg a „B komponensre” azok pályázhatnak, akik bekerültek a világ legrangosabb egyetemeire.

Hogyan lehet jelentkezni?

Bár a következő tanévre még nem hirdették meg a pályázatot, azt már most lehet tudni, hogy a jelentkezési lapot online kell majd beküldeni, és csatolni kell magyar állampolgárságot vagy a magyar nemzetiséget igazoló papírokat, a tanulói vagy magántanulói jogviszony-igazolást, a hallgatói jogviszony igazolását, illetve elmúlt három tanévben elért eredményeket igazoló okleveleket, versenyeredményeket, érettségi bizonyítványt, nyelvvizsgát. A jelentkezéskor plusz pontot kaphattok, ha van helyezést szereztetek valamelyik nemzetközi tudományos diákolimpián, OKTV-n, OTDK-n vagy a Szakmai Érettségi Tantárgyak Versenyén. Emellett pluszpontot érnek az országos művészeti versenyek és korábbi ösztöndíjak is.

Mik a jelentkezés feltételei?

A legfontosabb, hogy az itthoni hallgatói nyilatkozathoz hasonlóan vállalnotok kell, hogy egy-két éves külföldi tanulmányokat követő öt éven, ennél hosszabb időtartamú támogatás esetén tíz éven belül az ösztöndíjas féléveitek számával megegyező időtartamban dolgoztok itthon. Emellett vannak tanulmányi feltételek is. 

A támogatás összege változhat attól függően, hogy melyik országba jelentkeztek. EU-s egyetemekre legfeljebb 14 320 000 forintot, nem európai uniós állam egyetemére legfeljebb 23 640 000 forintot igényelhettek. Aki észak-amerikai egyetemen tanul tovább, legfeljebb 27 640 000 forintot igényelhet, az ázsiai és a csendes-óceáni térségben 17 300 000 forint a felső összeghatár. További információkat itt találtok.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.