Akár most kezditek, akár már egy ideje egyetemisták vagytok, egy dolgot nem kerülhettek el: a napi kapcsolatot a kreditekkel. De mik is azok a kreditek? A szemeszterkezdés előtt összeszedtünk mindent, amit a kreditekről, a túlcsúszásról és az átsorolásról tudnotok kell.
Mi az a kredit?
Az egyetemen, főiskolán minden elvégzett kurzusért kreditet kaptok, ha sikeresen vizsgáztatok az adott tantárgyból. A kredit az egyes tanulmányi követelmények teljesítését jelző tanulmányi mértékegység, amiket általában a szükséges tanulmányi munkaidő alapján állapítanak meg - írja a Felvi. Az egyes tárgyakért - a nehézségtől, illetve attól függően, hogy kötelező vagy szabadon választható-e a tárgy - különböző számú kreditet kaptok: a jegyetek ezt nem befolyásolja.
Alapképzésben legalább 180 kreditet kell teljesíteni általában 6 félév alatt, mesterképzésben és felsőoktatási szakképzésben pedig 120-120 kreditet 4 félév alatt. Ez félévente átlagban 30 kreditet jelnet. Az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket persze a képzési időnél rövidebb, illetve hosszabb idő alatt is megszerezhetitek.
Miért számítanak annyira a kreditek?
Ahogy már írtuk, az egyetemen átlagosan félévenként 30 kreditet kell elvégezni. Ennél kevesebbet vagy többet is elvégezhettek egy félévben, de államvizsgázni csak akkor tudtok, ha az összes, a tantervben szereplő tanegységet elvégeztétek. Erről a szakotokra vonatkozó tanegységlistában olvashattok el mindent. Ha plusz tantárgyakat is el szeretnétek végezni, kreditenként kell fizetnetek (párezer forint körüli összeget), de csak akkor, ha több mint tíz százalékkal léptétek túl a tantervben meghatározott kreditmennyiséget. Egy alapképzés például 180 kredites, így további 18 kreditet végezhettek el ingyen.
A 30 kredit nem csak ezért fontos. Ha állami ösztöndíjasként kezditek el a tanulmányaitokat, arra kell figyelnetek, hogy az utolsó két aktív félévetekben legalább harminc kreditet szerezzetek, különben az intézmény köteles átsorolni titeket önköltséges képzésre.
Mi az az átsorolás?
Az egyetemek minden évben egyszer – július 31-ig – döntenek az állami ösztöndíjasról önköltségesre, illetve az önköltségesről állami ösztöndíjas képzésre való átsorolásról.
Ahhoz, hogy megőrizhessétek az állami ösztöndíjas helyetek, több kritériumot is teljesítenetek kell. Egyrészt az utolsó két aktív félévetekben átlagosan legalább 18 kreditet kell szereznetek – tehát egy évben legalább 36-ot –, másrészt el kell érnetek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot – ezeket itt találjátok.
Szerencsére ez fordítva is működik, így minden tanév végén van lehetőségetek arra, hogy leadjátok az átsorolási kérelmet ha önköltséges képzésen tanultok. A felsőoktatási intézmény a megüresedett állami ösztöndíjas helyekre a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja. Az átsorolásról bővebben itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
