A féléves szolgálatért cserébe 32, egy év után 64 pluszpont szerezhető ezzel a felvételin.
Plusz pontokat kapnak az egyetemi felvételihez a jövőben azok a fiatalok, akik az egyetem előtt fél- vagy egy évet szolgálnak a honvédségnél. A kormány már döntött erről, hamarosan megjelenik a rendelet is – jelentette be Benkő Tibor honvédelmi miniszter az Infórádióban.
Hozzátette, idén 400 diáknak volt lehetősége a szolgálatra, 470-en jelentkeztek.
Féléves szolgálat után 32, egy év után 64 pluszpont jár majd a felsőoktatási felvételinél.
Elmondta azt is, hogy 2017 óta folyamatosan növekszik a Honvédség létszáma. Szerinte kiemelkedő a növekedés az önkéntes tartalékosok számában – ők mára már több mint 11 ezren vannak.
A többletpontok rendszere
Csak viszonyításképpen, jelenleg maximum 100 többletpontot szerezhetnek az egyetemi felvételizők, többek között emelt szintű érettségiért (sikeres vizsgánkként 50-50, maximum 100 pontot), nyelvtudásért (felsőfokú nyelvvizsgáért 40, középfokúért 28, összesen maximum 40 pontot) és sport vagy művészeti versenyen elért teljesítményért, a szakképzésben szerzett oklevél pedig 32 pontot ér maximum. Illetve a rendszer külön többletpontokkal segíti a hátrányos helyzetű diákokat - esélyegyenlőség jogcímen is maximum 40 pont szerezhető.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
