Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A féléves szolgálatért cserébe 32, egy év után 64 pluszpont szerezhető ezzel a felvételin.
Plusz pontokat kapnak az egyetemi felvételihez a jövőben azok a fiatalok, akik az egyetem előtt fél- vagy egy évet szolgálnak a honvédségnél. A kormány már döntött erről, hamarosan megjelenik a rendelet is – jelentette be Benkő Tibor honvédelmi miniszter az Infórádióban.
Hozzátette, idén 400 diáknak volt lehetősége a szolgálatra, 470-en jelentkeztek.
Féléves szolgálat után 32, egy év után 64 pluszpont jár majd a felsőoktatási felvételinél.
Elmondta azt is, hogy 2017 óta folyamatosan növekszik a Honvédség létszáma. Szerinte kiemelkedő a növekedés az önkéntes tartalékosok számában – ők mára már több mint 11 ezren vannak.
A többletpontok rendszere
Csak viszonyításképpen, jelenleg maximum 100 többletpontot szerezhetnek az egyetemi felvételizők, többek között emelt szintű érettségiért (sikeres vizsgánkként 50-50, maximum 100 pontot), nyelvtudásért (felsőfokú nyelvvizsgáért 40, középfokúért 28, összesen maximum 40 pontot) és sport vagy művészeti versenyen elért teljesítményért, a szakképzésben szerzett oklevél pedig 32 pontot ér maximum. Illetve a rendszer külön többletpontokkal segíti a hátrányos helyzetű diákokat - esélyegyenlőség jogcímen is maximum 40 pont szerezhető.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.