Pluszpontokat kaphatnak a felvételin azok, akik az egyetem előtt szolgálnak a honvédségnél

A féléves szolgálatért cserébe 32, egy év után 64 pluszpont szerezhető ezzel a felvételin.

  • Csik Veronika

Plusz pontokat kapnak az egyetemi felvételihez a jövőben azok a fiatalok, akik az egyetem előtt fél- vagy egy évet szolgálnak a honvédségnél. A kormány már döntött erről, hamarosan megjelenik a rendelet is – jelentette be Benkő Tibor honvédelmi miniszter az Infórádióban.

Hozzátette, idén 400 diáknak volt lehetősége a szolgálatra, 470-en jelentkeztek.

Féléves szolgálat után 32, egy év után 64 pluszpont jár majd a felsőoktatási felvételinél.

Elmondta azt is, hogy 2017 óta folyamatosan növekszik a Honvédség létszáma. Szerinte kiemelkedő a növekedés az önkéntes tartalékosok számában – ők mára már több mint 11 ezren vannak.

A többletpontok rendszere

Csak viszonyításképpen, jelenleg maximum 100 többletpontot szerezhetnek az egyetemi felvételizők, többek között emelt szintű érettségiért (sikeres vizsgánkként 50-50, maximum 100 pontot), nyelvtudásért (felsőfokú nyelvvizsgáért 40, középfokúért 28, összesen maximum 40 pontot) és sport vagy művészeti versenyen elért teljesítményért, a szakképzésben szerzett oklevél pedig 32 pontot ér maximum. Illetve a rendszer külön többletpontokkal segíti a hátrányos helyzetű diákokat - esélyegyenlőség jogcímen is maximum 40 pont szerezhető.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna