Ezek a legmagasabb pontok a pótfelvételin: sok képzésen születtek 460 pont feletti határok

A 2021-es pótfelvételin is húztak extrém magas ponthatárokat. Volt olyan képzés a felvételin, ahova csak 470 ponttal vagy éppen 468 ponttal lehetett bekerülni. Mutatjuk a teljes listát.

  • Eduline

A Budapesti Gazdasági Egyetem kereskedelem és marketing alapszakjára 403 pont kellett, az ELTE osztatlan tanárképzései között is volt pár 400 pont feletti végleges pontszám (fizika-matek 462, angol-könyvtáros 439). A Corvinus Egyetemen úgy, ahogy az általános felvételiben is, most is voltak magas ponthatárok: a költségtérítéses formában induló politikatudományhoz például 470 pont kellett.

Itt vannak a legmagasabb ponthatárok:

  • BGE-KKK kereskedelem és marketing ANA 403
  • BME-TTK matematika ANA 457
  • CORVINUS szociológia (angol nyelven) ANK 466
  • CORVINUS politikatudományok ANK 470
  • DE-BTK történelem ANK 426
  • DE_BTK anglisztika ANK 431
  • DE-MK környezetmérnöki ANA 448
  • ELTE-BTK keleti nyelvek és kultúrák [arab] ANK 464
  • ELTE-BTK újlatin nyelvek és kultúrák [francia] ANK 468
  • ELTE-IK programtervező informatikus (Budapest) ANA 416
  • ELTE GTI gazdálkodási és menedzsment ANA 434
  • ELTE-GTI pénzügy és számvitel (angol nyelven) ANA 448
  • KRE-ÁJK emberi erőforrások ANA 414
  • PTE-ÁOK fogorvos ONA 414
  • PTE-KTK gazdálkodási és menedzsment (angol nyelven) ANA 427
  • SZTE-ÁOK általános orvos ONA 436

(Forrás: Oktatási Hivatal)

A 2021-es pótfelvételi ponthatárainak teljes listáját itt nézhetitek meg, a legnépszerűbb szakok ponthatárairól szóló cikkünket pedig itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.