Mire számíthatnak a felvételizők? Ezek voltak a legnépszerűbb szakok tavaly a pótfelvételin

Hamarosan kiderülnek a 2021-es pótfelvételi ponthatárai is. Addig lássuk, hány diákot vettek fel tavaly, ezek közül hányan kerültek be államilag támogatott helyre, valamint hogy melyik egyetemre kerültek be a legtöbben.

  • Csik Veronika

Hányan jelentkeztek és hány diákot vettek fel tavaly pótfelvélivel?

2020-ban összesen 9722 diák jelentkezett pótfelvételivel valamilyen felsőoktatási szakra. Ebből 5235 vettek fel, ebből 4335 diákot államilag támogatott helyre (tavaly ugyanis a vírushelyzet miatt jelentősen megugrott az egyetemek pótfelvételiben állami formában meghirdetett képzéseinek száma).

Több mint 600 diákot vett fel a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Gazdagási Egyetem pedig 550-nél is többet. 400-nál több egyetemista került az Eötvös Loránd Tudományegyetemre és 300-nál többen kezdték el az első félévet a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem is.

Melyik volt a legnépszerűbb szak a tavalyi pótfelvételin?

Az alap és osztatlan képzések közül a jogász volt a legnépszerűbb (625 jelentkezővel), ezt a gazdálkodási és menedzsment szak követte (549 jelentkezővel), a dobogó harmadik fokára az óvodapedagógus szak állhatott (385 jelentkezővel).

És melyik szakra vették fel a legtöbb diákot?

A jelentkezési számokat nézve nem meglepő, hogy az alap és osztatlan képzések közül önköltségesre a jogász szakra, 566 diákot, államilag támogatott képzésre pedig a gyógypedagógiára vették fel a legtöbb diákot, 207 hallgatót.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna