Hamarosan kiderülnek a 2021-es pótfelvételi ponthatárai is. Addig lássuk, hány diákot vettek fel tavaly, ezek közül hányan kerültek be államilag támogatott helyre, valamint hogy melyik egyetemre kerültek be a legtöbben.
Hányan jelentkeztek és hány diákot vettek fel tavaly pótfelvélivel?
2020-ban összesen 9722 diák jelentkezett pótfelvételivel valamilyen felsőoktatási szakra. Ebből 5235 vettek fel, ebből 4335 diákot államilag támogatott helyre (tavaly ugyanis a vírushelyzet miatt jelentősen megugrott az egyetemek pótfelvételiben állami formában meghirdetett képzéseinek száma).
Több mint 600 diákot vett fel a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Gazdagási Egyetem pedig 550-nél is többet. 400-nál több egyetemista került az Eötvös Loránd Tudományegyetemre és 300-nál többen kezdték el az első félévet a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem is.
Melyik volt a legnépszerűbb szak a tavalyi pótfelvételin?
Az alap és osztatlan képzések közül a jogász volt a legnépszerűbb (625 jelentkezővel), ezt a gazdálkodási és menedzsment szak követte (549 jelentkezővel), a dobogó harmadik fokára az óvodapedagógus szak állhatott (385 jelentkezővel).
És melyik szakra vették fel a legtöbb diákot?
A jelentkezési számokat nézve nem meglepő, hogy az alap és osztatlan képzések közül önköltségesre a jogász szakra, 566 diákot, államilag támogatott képzésre pedig a gyógypedagógiára vették fel a legtöbb diákot, 207 hallgatót.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
