Mire számíthatnak a felvételizők? Ezek voltak a legnépszerűbb szakok tavaly a pótfelvételin

Hamarosan kiderülnek a 2021-es pótfelvételi ponthatárai is. Addig lássuk, hány diákot vettek fel tavaly, ezek közül hányan kerültek be államilag támogatott helyre, valamint hogy melyik egyetemre kerültek be a legtöbben.

  • Csik Veronika

Hányan jelentkeztek és hány diákot vettek fel tavaly pótfelvélivel?

2020-ban összesen 9722 diák jelentkezett pótfelvételivel valamilyen felsőoktatási szakra. Ebből 5235 vettek fel, ebből 4335 diákot államilag támogatott helyre (tavaly ugyanis a vírushelyzet miatt jelentősen megugrott az egyetemek pótfelvételiben állami formában meghirdetett képzéseinek száma).

Több mint 600 diákot vett fel a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Gazdagási Egyetem pedig 550-nél is többet. 400-nál több egyetemista került az Eötvös Loránd Tudományegyetemre és 300-nál többen kezdték el az első félévet a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem is.

Melyik volt a legnépszerűbb szak a tavalyi pótfelvételin?

Az alap és osztatlan képzések közül a jogász volt a legnépszerűbb (625 jelentkezővel), ezt a gazdálkodási és menedzsment szak követte (549 jelentkezővel), a dobogó harmadik fokára az óvodapedagógus szak állhatott (385 jelentkezővel).

És melyik szakra vették fel a legtöbb diákot?

A jelentkezési számokat nézve nem meglepő, hogy az alap és osztatlan képzések közül önköltségesre a jogász szakra, 566 diákot, államilag támogatott képzésre pedig a gyógypedagógiára vették fel a legtöbb diákot, 207 hallgatót.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.