Összeszedtük a legfontosabb szabályokat, amikre érdemes odafigyelnetek, hamarosan jönnek a végleges ponthatárok.
A pótfelvételin meghirdetett szakokon a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 22-én meghatározott ponthatárnál (persze csak akkor, ha a szakot az általános felvételin is meghirdették). Vagyis, ha egy egyetemen az önköltséges, levelező tagozatos gazdálkodási és menedzsment szak ponthatára 400 volt, ez már a pótfelvételin sem lehet ennél alacsonyabb.
A másik szabály, ami alapján már most tudtok kalkulálni: ha az adott képzés eddig nem indult önköltséges finanszírozási formában, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál – vagyis alapképzési szakok és osztatlan mesterképzések esetén 280 pontnál, felsőoktatási szakképzés esetén 240, mesterképzések esetén 50 pontnál.
Ha tehát az a cél, hogy szeptembertől mindenképpen a felsőoktatásban tanuljatok tovább, de nem éritek el az alap- és osztatlan szakokhoz szükséges minimumot, akkor érdemes inkább egy felsőoktatási szakképzést megjelölni a pótfelvételin. Ezeken a képzéseken ugyanis 40 ponttal kevesebbel is bejuthattok az egyetemre, főiskolára. Arra viszont figyeljetek, hogy az alap- és osztatlan szakoknál a minimumponthatárt az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek - más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele. Ezzel szemben a felsőoktatási szakképzések esetén a minimum 240 pontot az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen kapható többletpontok nélkül számolják.
Arról, hogy miért lehet jó választás egy ilyen típusú képzés, itt írtunk korábban. A 2021-es felvételivel és pótfelvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
