Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az előzetes ponthatárokra idén is készültünk, hiszen több népszerű szak esetében volt egyetemtől független limit. Mutatjuk, hogy alakultak a végleges számok az előzetes pontokhoz képest ma este.
Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.
2021-ben is több népszerű szakon állapítottak meg előzetes ponthatárokat, melyet egy tavalyi rendeletben 400 pontban maximalizáltak - ez persze nem jelenti automatikusan, hogy a végleges ponthatár is ennyi maradtak. A "központi ponthatárok” lényege, hogy azok, akik az érintett szak közül választottak, csak akkor szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik az előzetesen meghatározott, magasan meghúzott ponthatárt.
Azok, akik kereskedelem és marketing, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, gazdálkodási és menedzsment szakra, jogászképzésre, illetve a többi népszerű szakra jelentkeztek, már egy pontszámot ismertek. Az idei pontokra az jellemző, hogy sok egyetemen jóval az előzetes limit felett húzták a végleges ponthatárokat.
Gazdálkodás és menedzsment szakon például 400 volt az előzetes ponthatár, a végleges számok pedig például a Corvinuson jóval magasabbak lettek: a magyar nyelvű képzésre 451 ponttal, az angol nyelvű képzésre 466 ponttal lehetett bekerülni. Kommunikáció- és médiatudományon is 400 volt az előzetes limit, itt a Corvinuson 442 pont, az ELTE-n pedig 414 pont lett a végleges ponthatár az ingyenes szakokon.
Az alkalmazott közgazdaságtan alapszakra 400 pont volt az előzetes limit, a Corvinuson ennél 45 ponttal több kellett: 445 pont lett a vége. A jogász képzés okozta a legtöbb meglepetést, több egyetemnél jóval magasabb ponthatárok születtek az előzetes, 350 ponthoz képest: az ELTE állami ösztöndíjas jogász képzésén 472 pont lett a ponthatár. Az orvosi szakokon is volt 400 pontnál magasabb végleges pontszám: a Semmelweis Egyetemen 437, a Szegedi Tudományegyetemen 414, Debrecenben pedig 405 lett.
Komoly ponthatárok születtek a pszichológia alapszakon is: az előzetes 400 helyett az ELTE képzésén 449, a Pázmányon 443, a Pécsi Tudományegyetemen pedg 427 volt a beugró.
Van, ami nem sokat emelkedett
A kereskedelem és marketingre készülőknek is 400 pont volt a minimum, a végleges számok, itt sokkal nem lettek magasabbak: 410 pont kellett az ELTE képzésére, viszont több egyetemen marad a 400 pontos limit. Akik pedig turizmus-vendéglátásra jelentkeztek az előzetes 400 pont helyett 401 pontos végleges határokkal találhatják szembe magukat ma este. A pénzügy- számvitel szakon is 400 pont volt az előre meghúzott ponthatár, azonban a végleges számok itt is 1-2 ponttal lettek magasabbak a nagyobb egyetemeken is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.