Rossz hír a felvételizőknek: van, ahol 122 ponttal kellett több az eleőzetes ponthatároknál

Az előzetes ponthatárokra idén is készültünk, hiszen több népszerű szak esetében volt egyetemtől független limit. Mutatjuk, hogy alakultak a végleges számok az előzetes pontokhoz képest ma este.

  • Eduline

Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.

2021-ben is több népszerű szakon állapítottak meg előzetes ponthatárokat, melyet egy tavalyi rendeletben 400 pontban maximalizáltak - ez persze nem jelenti automatikusan, hogy a végleges ponthatár is ennyi maradtak. A "központi ponthatárok” lényege, hogy azok, akik az érintett szak közül választottak, csak akkor szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik az előzetesen meghatározott, magasan meghúzott ponthatárt.

Azok, akik kereskedelem és marketing, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, gazdálkodási és menedzsment szakra, jogászképzésre, illetve a többi népszerű szakra jelentkeztek, már egy pontszámot ismertek. Az idei pontokra az jellemző, hogy sok egyetemen jóval az előzetes limit felett húzták a végleges ponthatárokat.

Gazdálkodás és menedzsment szakon például 400 volt az előzetes ponthatár, a végleges számok pedig például a Corvinuson jóval magasabbak lettek: a magyar nyelvű képzésre 451 ponttal, az angol nyelvű képzésre 466 ponttal lehetett bekerülni. Kommunikáció- és médiatudományon is 400 volt az előzetes limit, itt a Corvinuson 442 pont, az ELTE-n pedig 414 pont lett a végleges ponthatár az ingyenes szakokon.

Az alkalmazott közgazdaságtan alapszakra 400 pont volt az előzetes limit, a Corvinuson ennél 45 ponttal több kellett: 445 pont lett a vége. A jogász képzés okozta a legtöbb meglepetést, több egyetemnél jóval magasabb ponthatárok születtek az előzetes, 350 ponthoz képest: az ELTE állami ösztöndíjas jogász képzésén 472 pont lett a ponthatár. Az orvosi szakokon is volt 400 pontnál magasabb végleges pontszám: a Semmelweis Egyetemen 437, a Szegedi Tudományegyetemen 414, Debrecenben pedig 405 lett.

Komoly ponthatárok születtek a pszichológia alapszakon is: az előzetes 400 helyett az ELTE képzésén 449, a Pázmányon 443, a Pécsi Tudományegyetemen pedg 427 volt a beugró.

Van, ami nem sokat emelkedett

A kereskedelem és marketingre készülőknek is 400 pont volt a minimum, a végleges számok, itt sokkal nem lettek magasabbak: 410 pont kellett az ELTE képzésére, viszont több egyetemen marad a 400 pontos limit. Akik pedig turizmus-vendéglátásra jelentkeztek az előzetes 400 pont helyett 401 pontos végleges határokkal találhatják szembe magukat ma este. A pénzügy- számvitel szakon is 400 pont volt az előre meghúzott ponthatár, azonban a végleges számok itt is 1-2 ponttal lettek magasabbak a nagyobb egyetemeken is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.