Megvannak az ELTE ponthatárai, az egyik legnépszerűbb szakhoz 472 pont kellett

Több mint 11 ezer felvételiző jutott be idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) képzéseire, többségük állami ösztöndíjas helyet szerzett. Pedig sok szakon idén is magas ponthatárokat húztak, az osztatlan jogászképzésre 472, pszichológiára 449, az angol nyelvű nemzetközi tanulmányokra 423 ponttal lehetett bekerülni. Sőt volt olyan tanári szakpár, ahol 492 az idei ponthatár – igaz, ott mindössze egy hallgató kezd majd szeptemberben.

  • Eduline

Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.

A hét legmagasabb ponthatárt idén osztatlan tanárszakokon húzták, első a matematika-olasztanár szak 492 ponttal (igaz, erre a szakpárra mindössze egy hallgató jutott be, ő mindenesetre kitűnő eredménnyel végezhette el a középiskolát). A nagyobb létszámú szakok közül az állami ösztöndíjas jogászképzés ponthatára 472 (86 gólya), a pszichológiáé 449 (332 gólya), az angol nyelvű nemzetközi tanulmányoké (100 gólya) pedig 423 pont volt.

A bölcsészkarra vették fel a legtöbb elsőévest

Az ELTE-re idén 11090-en jutottak be: alapszakon 6774, mesterszakon 2802, osztatlan szakon 1344, felsőoktatási szakképzésen 170 hallgató kezdhet. A felvettek közül 8871-en nappali, 2087-en levelező, és 132-en esti munkarendben fognak tanulni, a gólyák túlnyomó többsége (9658-an) állami ösztöndíjas helyet szereztek.

A legtöbb hallgatót a Bölcsészettudományi Kar (2073) veszi fel, amelyet az idén augusztustól önálló karrá alakuló Gazdálkodástudományi Intézet (1805), illetve a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1455) követ - írta közleményében az egyetem.

A legnagyobb létszámmal induló alap- és osztatlan szakok az ELTE-n:

  1. a jogász (791),
  2. a programtervező informatikus (650),
  3. a gyógypedagógia (601) és
  4. a pszichológia (416).

A legtöbb hallgatóval induló ELTE-s mesterszakok:

  1. vezetés és szervezés (336)
  2. pszichológia (274),
  3. marketing (165),
  4. pénzügy (153)

Jogászképzés: 705 önköltséges, 86 állami ösztöndíjas

Az ELTE-n hagyományosan erősnek számító jogászképzésen mindössze 86-an tanulnak majd állami ösztöndíjasként, 705-en pedig önköltséges formában. A levelezősök száma azonban nőtt az előző évekhez képest.

Meglepő, de a legnépszerűbb bölcsészszak a keleti nyelvek és kultúrák 366 elsőévessel, a koreai, a japán és a kínai szakirányon összesen 315-an kezdhetik meg tanulmányaikat. A második helyet az anglisztika (269 elsőéves), a harmadikat a szabad bölcsészet (222 elsőéves) szerezte meg.

Az ELTE az osztatlan tanárszakokat 654 féle párosításban hirdette meg, emellett 150 tanári mesterképzésből választhattak a jelentkezők. Ezekre a képzésekre idén összesen 706 jelentkezőt vettek fel, közülük 553-an osztatlan tanárképzésen kezdhetnek szeptemberben. A legtöbben (223 hallgató) angoltanárnak, történelemtanárnak (131 hallgató) és magyartanárnak (109 hallgató) készülnek.

A 2021-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.