Megvannak az ELTE ponthatárai, az egyik legnépszerűbb szakhoz 472 pont kellett

Több mint 11 ezer felvételiző jutott be idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) képzéseire, többségük állami ösztöndíjas helyet szerzett. Pedig sok szakon idén is magas ponthatárokat húztak, az osztatlan jogászképzésre 472, pszichológiára 449, az angol nyelvű nemzetközi tanulmányokra 423 ponttal lehetett bekerülni. Sőt volt olyan tanári szakpár, ahol 492 az idei ponthatár – igaz, ott mindössze egy hallgató kezd majd szeptemberben.

  • Eduline

Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.

A hét legmagasabb ponthatárt idén osztatlan tanárszakokon húzták, első a matematika-olasztanár szak 492 ponttal (igaz, erre a szakpárra mindössze egy hallgató jutott be, ő mindenesetre kitűnő eredménnyel végezhette el a középiskolát). A nagyobb létszámú szakok közül az állami ösztöndíjas jogászképzés ponthatára 472 (86 gólya), a pszichológiáé 449 (332 gólya), az angol nyelvű nemzetközi tanulmányoké (100 gólya) pedig 423 pont volt.

A bölcsészkarra vették fel a legtöbb elsőévest

Az ELTE-re idén 11090-en jutottak be: alapszakon 6774, mesterszakon 2802, osztatlan szakon 1344, felsőoktatási szakképzésen 170 hallgató kezdhet. A felvettek közül 8871-en nappali, 2087-en levelező, és 132-en esti munkarendben fognak tanulni, a gólyák túlnyomó többsége (9658-an) állami ösztöndíjas helyet szereztek.

A legtöbb hallgatót a Bölcsészettudományi Kar (2073) veszi fel, amelyet az idén augusztustól önálló karrá alakuló Gazdálkodástudományi Intézet (1805), illetve a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1455) követ - írta közleményében az egyetem.

A legnagyobb létszámmal induló alap- és osztatlan szakok az ELTE-n:

  1. a jogász (791),
  2. a programtervező informatikus (650),
  3. a gyógypedagógia (601) és
  4. a pszichológia (416).

A legtöbb hallgatóval induló ELTE-s mesterszakok:

  1. vezetés és szervezés (336)
  2. pszichológia (274),
  3. marketing (165),
  4. pénzügy (153)

Jogászképzés: 705 önköltséges, 86 állami ösztöndíjas

Az ELTE-n hagyományosan erősnek számító jogászképzésen mindössze 86-an tanulnak majd állami ösztöndíjasként, 705-en pedig önköltséges formában. A levelezősök száma azonban nőtt az előző évekhez képest.

Meglepő, de a legnépszerűbb bölcsészszak a keleti nyelvek és kultúrák 366 elsőévessel, a koreai, a japán és a kínai szakirányon összesen 315-an kezdhetik meg tanulmányaikat. A második helyet az anglisztika (269 elsőéves), a harmadikat a szabad bölcsészet (222 elsőéves) szerezte meg.

Az ELTE az osztatlan tanárszakokat 654 féle párosításban hirdette meg, emellett 150 tanári mesterképzésből választhattak a jelentkezők. Ezekre a képzésekre idén összesen 706 jelentkezőt vettek fel, közülük 553-an osztatlan tanárképzésen kezdhetnek szeptemberben. A legtöbben (223 hallgató) angoltanárnak, történelemtanárnak (131 hallgató) és magyartanárnak (109 hallgató) készülnek.

A 2021-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

  
Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.