Itt a lista: ezekre a szakokra jutott be a legtöbb felvételiző

Mérnökinformatikus, ápolás és betegellátás, gazdálkodási és menedzsment – erre a három alapszakra jutott be a legtöbb jelentkező a 2021-es felvételin.

  • Eduline/MTI

A legtöbb jelentkezőt, 1824-et mérnökinformatikus alapszakra vették fel, ezt követi 1817 elsőévessel az ápolás és betegellátás, illetve 1784 gólyával a gazdálkodási és menedzsment.

Osztatlan tanári képzésre 1534-en jutottak be, míg programtervező informatikusnak 1448-an tanulhatnak alapképzésen. Általános orvos osztatlan képzésen 1125-en, gazdaságinformatikus alapszakon 1022-en kezdhetik meg a tanulmányaikat. A nemzetközi gazdálkodás alapképzésre 989-en, a gépészmérnöki alapszakra 971-en, a pszichológia alapszakra 955-en jutottak be.

A Pont Ott Partin ismertetett adatok szerint a legmagasabb pontszámot, 472-t a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakján és az Eötvös Loránd Tudományegyetem osztatlan jogászképzésén kellett elérni. Ezt követi a Budapesti Corvinus Egyetem angol és magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok képzése (468 és 467). A dobogó harmadik fokán a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment képzése áll 466 ponttal, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász képzése követ (463).

Valójában ennél magasabb ponthatárok is születtek, az ELTE matematika-olasztanár szakján 492 az idei ponthatár (igaz, erre a szakpárra mindössze egy hallgató jutott be, ő mindenesetre kitűnő eredménnyel végezhette el a középiskolát).

Az összes 2021-es ponthatárt itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.