A pszichológia ponthatára vezet: mutatjuk a bölcsészettudományi szakok idei ponthatárait

Pszichológia, anglisztika és közösségszervezés - idén ez volt a top három bölcsészettudományi képzés a felvételin. Mutatjuk, milyen ponthatárral lehetett bekerülni ezekre.

  • Eduline

Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.

Több mint 17 ezren felvételizek 2021-ben bölcsészettudományi képzésre, közülük valamivel több mint 12 ezren első helyen jelölték meg a kiválasztott szakukat, közel 16 ezren állami képzésre adták be a jelentkezésüket. 

Több bölcsészettudományi képzésen idén is csak azok szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, akik elérték az ezekre a szakokra érvényes előzetes ponthatárt - függetlenül attól, melyik egyetem, főiskola képzésére jelentkeztek. A következő listában megnézhetitek a bölcsészettudományi szakok előzetes és végleges ponthatárait.

Pszichológia - előzetes ponthatár: 400

  • ELTE: 449
  • DE: 432
  • KRE: 474

Anglisztika - előzetes ponthatár: 320

  • DE: 379
  • EKE: 320
  • ME: 320

Közösségszervezés - előzetes ponthatár: 310

  • ELTE: 333
  • PE: 310
  • BGE: 310

Szabad bölcsészet - előzetes ponthatár: 340

  • ELTE: 360
  • PPKE: 342
  • SZTE: 342

Keleti nyelvek és kultúrák

  • ELTE (arab): 280
  • KRE (japán): 330

Történelem - előzetes ponthatár: 320

  • DE: 320
  • EKE: 320
  • PTE: 320 

Germanisztika

  • ELTE: 297
  • DE: 290
  • PE: 280

Magyar - előzetes ponthatár: 310

  • ELTE: 315
  • PTE: 334
  • KRE: 314

Újlatin nyelve és kultúrák

  • ELTE (francia): 336
  • DE (olasz): 396

Pedagógia

  • DE: 280
  • ELTE: 375
  • SZTE: 300

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.