Mire számíthatnak a legnépszerűbb szakokra jelentkezők? Tavaly volt, ahol 458 pont is kellett a bejutáshoz

A top képzéseken minden évben hatalmas a küzdelem a férőhelyekért, és ez idén sincs másként. A túljelentkezés a ponthatárokon is látszik. Mutatjuk, hogy tavaly mennyi volt az alsó limit a legnépszerűbb szakokon.

  • Tóth Alexandra

Úgy tűnik, továbbra is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon. 2021-ben összesen 10361-en jelentkeztek erre a BSc-képzésre, közülük több mint 7615-en állami ösztöndíjas formában kezdenék el tanulmányaikat. A második legnépszerűbb alapszak a kereskedelem és marketing 6747 jelentkezővel, a harmadik a pszichológia 5854 felvételizővel.

Ahogy a számokból is látszik, ezeken a szakokon nagy a verseny a bejutásért. Most utánajártunk, hogy tavaly mekkora volt a léc az idei top tíz alapszakon. Mutatjuk, hogy a különböző intézményekben hol húzták meg a nappali munkarendű, állami ösztöndíjas ponthatárokat.

1. Gazdálkodási és menedzment:

  • BCE (Budapest): 427 pont
  • DUE: 458 pont
  • ELTE: 405 pont

2. Kereskedelem és marketing:

  • SZTE: 400 pont
  • BCE: 436 pont
  • BGE: 400 pont

3. Pszichológia:

  • ELTE (Budapest): 444 pont
  • DE: 435 pont
  • PTE: 419 pont

4. Ápolás és betegellátás (ápoló):

  • ME (Miskolc): 304 pont
  • PTE (Pécs): 280 pont
  • SE: 286 pont

5. Mérnökinformatikus:

  • BME: 374 pont
  • NJE: 281 pont
  • OE (Budapest): 320 pont

6. Nemzetközi gazdálkodás:

  • PE: 402 pont
  • DE: 400 pont
  • BCE (angol nyelven): 430 pont

7. Pénzügy és számvitel:

  • KE: 400 pont
  • BCE (Budapest): 425 pont
  • BGE: 409 pont

8. Programtervező informatikus:

  • DE: 323 pont
  • EKE (Eger): 280 pont
  • SZTE: 283 pont

9. Kommunikáció- és médiatudomány:

  • PTE: 400 pont
  • ELTE: 437 pont
  • BCE: 425 pont

10. Gazdaságinformatikus:

  • BCE: 400 pont
  • SZE: 280 pont
  • DUE: 294 pont

Van, ahol már most is lehet kalkulálni

Több alap- és osztatlan szakon is szoktak előzetes ponthatárokat húzni - például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Ide kattintva nézhetitek meg az idei számokat.

Emelkedhetnek ezek a ponthatárok? Igen, előfordult már a korábbi években is, hogy a jelentkezők száma és teljesítménye alapján emelkedtek néhány ponttal az előzetes ponthatárok.

Miben különbözik az előzetes ponthatár a minimumtól?

Míg az előzetes ponthatárt csak bizonyos szakokon - és azoknak is csak az állami ösztöndíjas formáin - kell elérnetek, addig a minimumponthatárt mindenképpen meg kell ugranotok, - függetlenül attól, hogy állami vagy önköltséges képzésre jelentkeztetek - különben egyáltalán nem tanulhattok tovább a felsőoktatásban.

Alap-, valamint osztatlan szakok esetén a minimumponthatár 280 pont, amit az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele.

Felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterképzésen pedig 50 pont a minimum. Fontos, hogy előbbi esetén csak az emelt szintű érettségiért járó többletpont számítható be a minimumba.

A pontszámítással kapcsolatos további fontos szabályokat ebben a korábbi cikkünkben gyűjtöttük össze. A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Emelt bioszérettségi 2026: minden pontja számíthat az orvosi szakokon

Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.