A minimumponthatár idén sem változott, de miből adódik ez össze?

Alap-, valamint osztatlan szakokon legalább 280, felsőoktatási szakképzéseken pedig legalább 240 pontot kell elérnetek a sikeres felvételihez. Az azonban nem mindegy, hogy mit számoltok ebbe bele.

  • Tóth Alexandra

Azt már többször is tisztáztuk, hogy a minimumponthatár az a ponthatár, amit mindenképpen el kell érnetek, különben sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem tanulhattok tovább a felsőoktatási intézményekben. 

Alap-, valamint osztatlan szakok esetén ez 280 pont, amit az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele. Azaz ide nem számítanak bele a versenyeredmények, hátrányos helyzet vagy a gyermekgondozás. Felsőoktatási szakképzésen 240 pont a minimum, viszont ebbe csak az emelt szintű érettségiért járó többletpont számítható be.

Természetesen mesterképzéseknél is van alsó limit, itt azonban a pontszámítás - néhány keretfeltételtől eltekintve - felsőoktatási intézmény függő, így arra sincs egységes szabály, hogy pontosan mit számolnak bele a minimum 50 pontba. A hátrányos helyzetért járó pluszpontok száma viszont egységes - erről itt írtunk korábban.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.