A minimumponthatár idén sem változott, de miből adódik ez össze?

Alap-, valamint osztatlan szakokon legalább 280, felsőoktatási szakképzéseken pedig legalább 240 pontot kell elérnetek a sikeres felvételihez. Az azonban nem mindegy, hogy mit számoltok ebbe bele.

  • Tóth Alexandra

Azt már többször is tisztáztuk, hogy a minimumponthatár az a ponthatár, amit mindenképpen el kell érnetek, különben sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem tanulhattok tovább a felsőoktatási intézményekben. 

Alap-, valamint osztatlan szakok esetén ez 280 pont, amit az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele. Azaz ide nem számítanak bele a versenyeredmények, hátrányos helyzet vagy a gyermekgondozás. Felsőoktatási szakképzésen 240 pont a minimum, viszont ebbe csak az emelt szintű érettségiért járó többletpont számítható be.

Természetesen mesterképzéseknél is van alsó limit, itt azonban a pontszámítás - néhány keretfeltételtől eltekintve - felsőoktatási intézmény függő, így arra sincs egységes szabály, hogy pontosan mit számolnak bele a minimum 50 pontba. A hátrányos helyzetért járó pluszpontok száma viszont egységes - erről itt írtunk korábban.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.