Mekkora változásra számíthattok a pontokban az előzetes limithez képest? Mutatjuk, hogy alakult tavaly.
Néhány népszerű képzésen minden évben előzetes ponthatárt húznak, nem történt ez máshogy az idei felvételin sem. Ezekről a pontokról azt fontos tudni, hogy - amelyik szakon van ilyen ponthatár - mindenképpen el kell érnetek ahhoz, hogy bekerüljetek az egyetemre állami ösztöndíjas képzésre, függetlenül attól, hogy melyik egyetemre mentek.
Fontos azonban, hogy a végleges felvételi ponthatárok nem egyenlőek az előre bejelentett pontokkal. A végleges számok lehetnek akár magasabbak, de akár alacsonyabbak is. A felvételizők örömére a tavalyi csökkentés után - akkor 400 pontban maximalizálták az előzetes ponthatárokat -, idén sincsen 400-nál magasabb előzetes ponthatár. Ez azonban továbbra sem a végleges limit.
Hogyan változtak a pontok tavaly?
Zömében az ELTE képzései azok, ahol magasabb pontok születtek az előzetes ponthatároknál: volt olyan szak, ahol 60 ponttal is feljebb került a limit - ez például a szabad bölcsészet, ahol az előzetes ponthatár 340 pont volt, a végleges tehát pedig 400 2020-ban.
Tavaly a jogászképzés okozta a legtöbb meglepetést, több egyetemen jóval magasabb ponthatárok születtek az előzetes, 350 ponthoz képest: 122-vel több az ELTE, a Pázmányon is 108-cal lett magasabb a végleges ponthatár, de a Debreceni Egyetem is 63 ponttal magasabbra emelte a limitjét.
Majdnem hatvan ponttal magasabb ponthatár született a gazdálkodási és menedzsment szakon is, ez a Dunaújvárosi Egyetem esetén 458 lett az előzetes 400 ponthoz képest. De több népszerű egyetemnél született 20-30 magasabb pont a pszichológia és a kommunikáció és médiatudomány szak esetén is.
Ezek az arányok általában az egyetemek kapacitásszámától, a jelentkezők ponthatáraitól és a számuktól függenek. Azt, hogy pontosan hogyan húzzák a ponthatárokat itt nézhetitek meg, itt pedig követhetitek cikkeinket a 2021-es felvételiről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
Miért nem működik egy elméletileg jól kitalált rendszer a gyakorlatban? Mosóczi András, a Mateking alapító-vezetőjének írása. Vélemény.
1109 diák volt, akinek nem lett meg középszinten még az elégséges sem.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nemrég közzétette átfogó, háromkötetes javaslatcsomagját, melynek célja, hogy hiteles képet adjon a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetéről, és megoldási irányokat vázoljon fel a jövőre nézve.
Miközben a toborzóplakátokon modern felszerelés, korszerű körülmények és vonzó katonai életpálya látszik, Pálinkás Szilveszter szerint a valóság egészen más a Magyar Honvédségnél: csatornaszag a folyosókon, penészes zuhanyzók és szálláshelyek, kiszámíthatatlan munkaidő, alacsony fizetés és szakadozó egyenruhák várják a fiatalokat.
