Előzetes vs. végleges ponthatárok: mire számíthattok?

Mekkora változásra számíthattok a pontokban az előzetes limithez képest? Mutatjuk, hogy alakult tavaly.

  • Csik Veronika

Néhány népszerű képzésen minden évben előzetes ponthatárt húznak, nem történt ez máshogy az idei felvételin sem. Ezekről a pontokról azt fontos tudni, hogy - amelyik szakon van ilyen ponthatár - mindenképpen el kell érnetek ahhoz, hogy bekerüljetek az egyetemre állami ösztöndíjas képzésre, függetlenül attól, hogy melyik egyetemre mentek.

Fontos azonban, hogy a végleges felvételi ponthatárok nem egyenlőek az előre bejelentett pontokkal. A végleges számok lehetnek akár magasabbak, de akár alacsonyabbak is. A felvételizők örömére a tavalyi csökkentés után - akkor 400 pontban maximalizálták az előzetes ponthatárokat -, idén sincsen 400-nál magasabb előzetes ponthatár. Ez azonban továbbra sem a végleges limit.

Hogyan változtak a pontok tavaly?

Zömében az ELTE képzései azok, ahol magasabb pontok születtek az előzetes ponthatároknál: volt olyan szak, ahol 60 ponttal is feljebb került a limit - ez például a szabad bölcsészet, ahol az előzetes ponthatár 340 pont volt, a végleges tehát pedig 400 2020-ban.

Tavaly a jogászképzés okozta a legtöbb meglepetést, több egyetemen jóval magasabb ponthatárok születtek az előzetes, 350 ponthoz képest: 122-vel több az ELTE, a Pázmányon is 108-cal lett magasabb a végleges ponthatár, de a Debreceni Egyetem is 63 ponttal magasabbra emelte a limitjét. 

Majdnem hatvan ponttal magasabb ponthatár született a gazdálkodási és menedzsment szakon is, ez a Dunaújvárosi Egyetem esetén 458 lett az előzetes 400 ponthoz képest. De több népszerű egyetemnél született 20-30 magasabb pont a pszichológia és a kommunikáció és médiatudomány szak esetén is.

Ezek az arányok általában az egyetemek kapacitásszámától, a jelentkezők ponthatáraitól és a számuktól függenek. Azt, hogy pontosan hogyan húzzák a ponthatárokat itt nézhetitek meg, itt pedig követhetitek cikkeinket a 2021-es felvételiről.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.