Előzetes vs. végleges ponthatárok: mire számíthattok?

Mekkora változásra számíthattok a pontokban az előzetes limithez képest? Mutatjuk, hogy alakult tavaly.

  • Csik Veronika

Néhány népszerű képzésen minden évben előzetes ponthatárt húznak, nem történt ez máshogy az idei felvételin sem. Ezekről a pontokról azt fontos tudni, hogy - amelyik szakon van ilyen ponthatár - mindenképpen el kell érnetek ahhoz, hogy bekerüljetek az egyetemre állami ösztöndíjas képzésre, függetlenül attól, hogy melyik egyetemre mentek.

Fontos azonban, hogy a végleges felvételi ponthatárok nem egyenlőek az előre bejelentett pontokkal. A végleges számok lehetnek akár magasabbak, de akár alacsonyabbak is. A felvételizők örömére a tavalyi csökkentés után - akkor 400 pontban maximalizálták az előzetes ponthatárokat -, idén sincsen 400-nál magasabb előzetes ponthatár. Ez azonban továbbra sem a végleges limit.

Hogyan változtak a pontok tavaly?

Zömében az ELTE képzései azok, ahol magasabb pontok születtek az előzetes ponthatároknál: volt olyan szak, ahol 60 ponttal is feljebb került a limit - ez például a szabad bölcsészet, ahol az előzetes ponthatár 340 pont volt, a végleges tehát pedig 400 2020-ban.

Tavaly a jogászképzés okozta a legtöbb meglepetést, több egyetemen jóval magasabb ponthatárok születtek az előzetes, 350 ponthoz képest: 122-vel több az ELTE, a Pázmányon is 108-cal lett magasabb a végleges ponthatár, de a Debreceni Egyetem is 63 ponttal magasabbra emelte a limitjét. 

Majdnem hatvan ponttal magasabb ponthatár született a gazdálkodási és menedzsment szakon is, ez a Dunaújvárosi Egyetem esetén 458 lett az előzetes 400 ponthoz képest. De több népszerű egyetemnél született 20-30 magasabb pont a pszichológia és a kommunikáció és médiatudomány szak esetén is.

Ezek az arányok általában az egyetemek kapacitásszámától, a jelentkezők ponthatáraitól és a számuktól függenek. Azt, hogy pontosan hogyan húzzák a ponthatárokat itt nézhetitek meg, itt pedig követhetitek cikkeinket a 2021-es felvételiről.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?