Mekkora változásra számíthattok a pontokban az előzetes limithez képest? Mutatjuk, hogy alakult tavaly.
Néhány népszerű képzésen minden évben előzetes ponthatárt húznak, nem történt ez máshogy az idei felvételin sem. Ezekről a pontokról azt fontos tudni, hogy - amelyik szakon van ilyen ponthatár - mindenképpen el kell érnetek ahhoz, hogy bekerüljetek az egyetemre állami ösztöndíjas képzésre, függetlenül attól, hogy melyik egyetemre mentek.
Fontos azonban, hogy a végleges felvételi ponthatárok nem egyenlőek az előre bejelentett pontokkal. A végleges számok lehetnek akár magasabbak, de akár alacsonyabbak is. A felvételizők örömére a tavalyi csökkentés után - akkor 400 pontban maximalizálták az előzetes ponthatárokat -, idén sincsen 400-nál magasabb előzetes ponthatár. Ez azonban továbbra sem a végleges limit.
Hogyan változtak a pontok tavaly?
Zömében az ELTE képzései azok, ahol magasabb pontok születtek az előzetes ponthatároknál: volt olyan szak, ahol 60 ponttal is feljebb került a limit - ez például a szabad bölcsészet, ahol az előzetes ponthatár 340 pont volt, a végleges tehát pedig 400 2020-ban.
Tavaly a jogászképzés okozta a legtöbb meglepetést, több egyetemen jóval magasabb ponthatárok születtek az előzetes, 350 ponthoz képest: 122-vel több az ELTE, a Pázmányon is 108-cal lett magasabb a végleges ponthatár, de a Debreceni Egyetem is 63 ponttal magasabbra emelte a limitjét.
Majdnem hatvan ponttal magasabb ponthatár született a gazdálkodási és menedzsment szakon is, ez a Dunaújvárosi Egyetem esetén 458 lett az előzetes 400 ponthoz képest. De több népszerű egyetemnél született 20-30 magasabb pont a pszichológia és a kommunikáció és médiatudomány szak esetén is.
Ezek az arányok általában az egyetemek kapacitásszámától, a jelentkezők ponthatáraitól és a számuktól függenek. Azt, hogy pontosan hogyan húzzák a ponthatárokat itt nézhetitek meg, itt pedig követhetitek cikkeinket a 2021-es felvételiről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
