Felvételi diplomával: ezek a pontszámítási szabályok vonatkoznak rátok

Hogyan kalkulálhattok a pontjaitokkal a 2021-es felvételin, ha már van diplomátok és elkezdenétek egy újabb alap- vagy osztatlan szakot? Itt vannak a részletek.

  • Tóth Alexandra

Nemcsak mesterképzésnél számíthat a korábban megszerzett okleveletek, hanem akkor is, ha alapképzésre, osztatlan mesterképzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek. A felsőoktatási intézmények ugyanis a diplomátok minősítése alapján is rangsorolhatnak benneteket.

Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám – alapképzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 pont – és 400 pont között arányosan kell megállapítani. Az összpontszám meghatározásához az így kapott pontszámhoz hozzá kell adni a többletpontokat. Azt, hogy miért kaphattok pluszpontokat a felvételin, itt nézhetitek meg.

Ilyen esetben a jelentkezési kérelem csak akkor minősül hiányosnak, ha a jelentkezés során jelzitek (a megfelelő adatok megadásával vagy dokumentum feltöltésével), hogy az érettségi eredményeitek és középiskolai bizonyítványotok alapján is kéritek a pontszámítás elvégzését – teszi hozzá a felvételi tájékoztató. Ebben arra is felhívják a figyelmet, hogy a felsőfokú oklevél alapján történő pontszámítás intézményenként, sőt akár szakonként is eltérhet, ezért bővebb infókat az adott intézménynél érdemes kérni.

Így megússzátok az emelt szintű érettségit is

Jó hír, hogy az oklevél alapján történő pontszámítással kiváltható az alap- és osztatlan szakok bemeneti követelménye, az emelt szintű érettségi. Ezt csak akkor kell teljesítenetek, ha a benyújtott oklevél nem vehető figyelembe az adott szakon a pontszámításnál – olvasható a tájékoztatóban.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.