Felvételi diplomával: ezek a pontszámítási szabályok vonatkoznak rátok

Hogyan kalkulálhattok a pontjaitokkal a 2021-es felvételin, ha már van diplomátok és elkezdenétek egy újabb alap- vagy osztatlan szakot? Itt vannak a részletek.

  • Tóth Alexandra

Nemcsak mesterképzésnél számíthat a korábban megszerzett okleveletek, hanem akkor is, ha alapképzésre, osztatlan mesterképzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek. A felsőoktatási intézmények ugyanis a diplomátok minősítése alapján is rangsorolhatnak benneteket.

Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám – alapképzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 pont – és 400 pont között arányosan kell megállapítani. Az összpontszám meghatározásához az így kapott pontszámhoz hozzá kell adni a többletpontokat. Azt, hogy miért kaphattok pluszpontokat a felvételin, itt nézhetitek meg.

Ilyen esetben a jelentkezési kérelem csak akkor minősül hiányosnak, ha a jelentkezés során jelzitek (a megfelelő adatok megadásával vagy dokumentum feltöltésével), hogy az érettségi eredményeitek és középiskolai bizonyítványotok alapján is kéritek a pontszámítás elvégzését – teszi hozzá a felvételi tájékoztató. Ebben arra is felhívják a figyelmet, hogy a felsőfokú oklevél alapján történő pontszámítás intézményenként, sőt akár szakonként is eltérhet, ezért bővebb infókat az adott intézménynél érdemes kérni.

Így megússzátok az emelt szintű érettségit is

Jó hír, hogy az oklevél alapján történő pontszámítással kiváltható az alap- és osztatlan szakok bemeneti követelménye, az emelt szintű érettségi. Ezt csak akkor kell teljesítenetek, ha a benyújtott oklevél nem vehető figyelembe az adott szakon a pontszámításnál – olvasható a tájékoztatóban.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.