45 százalék alatti emelt szintű érettségivel is bejuthattok az egyetemre?

Arról már számtalanszor írtunk, hogy 2021-ben is kötelező legalább egy emelt szintű érettségi ahhoz, hogy alap- vagy osztatlan képzésre bekerülhessetek. De mi történik akkor, ha ez nem úgy sikerült, ahogy terveztétek?

  • Tóth Alexandra

Korábban már beszámoltunk róla, hogy az idei érettségirendelet szerint a kijavított írásbeliket 2021. május 31-én (hétfőn) vagy június 1-én (kedden) nézhetitek meg. Így sokan már ma elkezdhettek kalkulálni a pontokkal, ezért érdemes néhány kérdést tisztáznunk.

Mi történik akkor, ha nem értétek el a 45 százalékot az emelt szintű érettségin?

Természetesen attól még lehet sikeres a felvételitek és bekerülhettek a felsőoktatásba. Ez a százalék ugyanis a többletpontok szempontjából fontos, hiszen minimum ennyit kell elérnetek ahhoz, hogy megkapjátok az 50 pluszpontot. De ez sem jár minden esetben, ugyanis a 45 százalékos eredményen kívül az is fontos, hogy a felvételin az adott tárgyból számítsák az érettségi pontokat.

Arról azonban nem szabad megfeledkeznetek, hogy az emelt szintű érettségi vizsgátok is csak akkor sikeres, ha legalább 25 százalékot elértetek. Az ötöshöz a pontok 60 százalékát kellett megszereznetek. A további százalékokról és érdemjegyekről itt írtunk korábban. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hogy a fő tárgyakból - azaz magyarból, matekból, töriből, illetve idegen nyelvből - pontosan hány pontot szerezhettek összesen, itt találjátok az összefoglaló cikkünket.

Miért fontos az érettségi eredmény a felvételinél?

Ha alap- vagy osztatlan szakra felvételiztek, összesen 500 pontot szerezhettek. A tanulmányi eredmények 200 pontot, az érettségi szintén maximum 200 pontot ér, valamint 100 pluszpontot kaphattok. Azt, hogy 2021-ben miért jár többletpont, itt találjátok. Ha pedig az érettségi eredményeitek függvényében már számolgatnátok, hány ponttal vágtok neki a felvételinek, itt próbálhatjátok ki a pontszámító kalkulátorunkat.

Az idei felvételiről itt nézhetitek meg a legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu