Ismét egy olyan olvasói kérdésre válaszolunk, ami többeteket érdekelhet a felvételi pontszámításával kapcsolatban.
Ha felvételin az emelt szintű érettségi követelményét emelt szintű német érettségivel váltom ki, akkor jár még mellé a 28 pont nyelvismeretért?
A rövid válasz: nem. Ha ugyanabból a nyelvből tesztek emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is, csak az egyik eredményért kaphattok pontot, méghozzá azért, amelyikkel jobban jártok. Tehát vagy az emelt szintű érettségiért járó 50 pontot, vagy a középszintű nyelvvizsgáért járó 28 pontot - felsőfokú nyelvvizsga esetén 40 pontot - kaphatjátok meg. Fontos azonban, hogy az emelt szintű érettségiért járó 50 ponttal csak akkor számolhattok, ha legalább 45 százalékra teljesítettétek a vizsgát, illetve ha a felvételin az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számolják.
Viszont két különböző nyelvből lehetséges az, amit az olvasónk kérdezett. Vagyis, ha például az emelt szintű német érettségi mellett van egy középfokú angol nyelvvizsgája, akkor az előbbiért 50 pontot, az utóbbiért plusz 28 pontot kaphat - feltéve persze, hogy a német elfogadott felvételi tárgy az adott képzésen.
Szintén fontos szabály, hogy a felvételin maximum 100 pluszpontot kaphattok. Azaz hiába tettetek például két tárgyból is emelt szintű érettségit, amiért 50-50 pontot kaphattok, és van mellette még egy nyelvvizsgátok is, utóbbiért már nem jár pluszpont. Ennek ellenére a jelentkezés során érdemes minden igazolást leadnotok az E-felvételi rendszerébe, ami többletpontra jogosít benneteket, ugyanis a pontszámítás a számotokra legkedvezőbb módon fog történni.
Valamint arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egyes szakokon szerezhető többletpontok listája is eltérhet. Szakképesítésért például csak abban az esetben jár a pluszpont, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak. A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után kapható többletpontokkal pedig akkor számolhattok, ha nem az oklevélből történik a pontszámítás, illetve azonos képzési terület szakján tanulnátok tovább.
A 2021-es érettségi még nem teljesen ért véget - folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
