Az SZTE gazdasági képzésein is meg kellett küzdeni tavaly az ösztöndíjas helyekért - ponthatárok

Hány pont kellett a bejutáshoz a legnépszerűbb egyetemek, legnépszerűbb szakjaira a 2020-as felvételin, és mennyien versenyeznek idén az ösztöndíjas helyekért? Cikksorozatunk negyedik részében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) számainak jártunk utána.

  • Tóth Alexandra

Korábban már írtunk róla, hány ponttól lehetett bekerülni tavaly az Eötvös Loránd Tudoményegyetem, a Debreceni Egyetem, illetve a Budapesti Gazdasági Egyetem top tíz alapszakjára. Most pedig azt néztük meg, mekkora volt a léc a Szegedi Tudományegyetem képzésein, ami az idein felvételin a negyedik legnépszerűbb felsőoktatási intézmény 14 151 jelentkezővel.

A következő listában megnézhetitek, hogy a 2021-es felvételin melyek a legnépszerűbb alapszakok a SZTE-n - a zárójelben az összes jelentkező számát, valamint az első helyes jelentkezők számát láthatjátok -, illetve azt is mutatjuk, pontosan hány ponttól lehetett bejutni ezekre a szakokra a tavalyi felvételin. A számok minden esetben a nappali munkarendű, államilag támogatott képzésekre vonatkoznak.

  1. Programtervező informatikus (760/349): 283 pont
  2. Pszichológia (659/263): 437 pont
  3. Ápolás és betegellátás - gyógytornász (628/213): 343 pont
  4. Gazdálkodási és menedzsment (621/210): 400 pont
  5. Kereskedelem és marketing (532/174): 400 pont
  6. Biológia (406/98): 280 pont
  7. Mérnökinformatikus (399/82): 282 pont
  8. Anglisztika (347/107): 331 pont
  9. Gazdaságinformatikus (334/90): 280 pont
  10. Pénzügy és számvitel (307/146): 400 pont

Azt, hogy a különböző felsőoktatási intézmények hol húzták meg a ponthatárt 2020-ban a legnépszerűbb alapszakokon, 

itt nézhetitek meg

. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, ti mennyi ponttal vágtok neki a felvételinek, 

itt próbálhatjátok ki a pontszámító kalkulátorunkat

.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.