"Külön szereztem az írásbeli és a szóbeli nyelvvizsgámat. Így is jár érte pluszpont a felvételin?"

Milyen szabály vonatkozik rátok, ha nem komplex nyelvvizsgát tettetek, hanem külön-külön szereztétek meg a szóbelit és az írásbelit? És ha esetleg még két külön helyen is vizsgáztatok? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Tóth Alexandra

Ugyanazon nyelvű, szintű szóbeli és írásbeli típusú vizsgabizonyítványok együttesen a komplex nyelvtudást igazoló vizsgabizonyítvánnyal lehetnek egyenértékűek, függetlenül a két vizsga között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól

- olvasható az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központjának oldalán.

Ez tehát azt jelenti, hogy akkor is kaphattok pluszpontot a felvételin, ha nem egy időben és ugyanabban a vizsgaközpontban szereztétek a részvizsgáitokat. A lényeg, hogy ugyanolyan nyelvű és szintű vizsgáról legyen szó. Abban az esetben ugyanis, ha egy angol középfokú írásbelit és egy angol felsőfokú szóbelit szeretnétek összevonni, az az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex vizsgává egyesíthető - vagyis a példa esetén középfokú komplex vizsgává.

A részvizsgákért viszont csak kivételes esetben jár többletpont

A 2021-es felvételin csak abban az esetben kaphattok pluszpontot, ha szakvéleménnyel igazoljátok, hogy nem tudtok komplex nyelvvizsgát tenni. Ebben az esetben a középfokú vizsga 28, a felsőfokú 40 pontot ér. Továbbá az is nagyon fontos, hogy akkor is legfeljebb 40 többletpontot kaphattok, ha ettől többre lennétek jogosultak - például van egy felsőfokú angol (40 pont) és egy középfokú német (28 pont) nyelvvizsgátok, vagy két különböző nyelvű középfokú nyelvvizsgátok (28+28 pont).

Arról, hogy milyen jogcímeken kaphattok még pluszpontokat a felvételin, itt írtunk korábban. A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.