Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hogyan és miből számolják a tanulmányi pontokat a felsőoktatási felvételin? És ezekkel maximum hány pontot szerezhettek? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Ahogy azt már számtalanszor megírtuk, ha alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentekeztetek, akkor a felvételin összesen maximum 500 pontot szerezhettek. Ez további részpontszámokból adódik össze, melyek közül az egyik a tanulmányi pontok - erre maximum 200 pont jár.
De mégis hogyan jön ki a 200?
A tanulmányi pontok a 9-12. osztályos (nyelvi előkészítő évfolyammal rendelkező képzés esetén 9-13. osztályos) év végi középiskolai jegyeitekből és az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből adódnak össze.
A felvételin a következőképpen számolnak: összeadják öt középiskolai tantárgy két utolsó tanult évének év végi osztályzatait, és ezt megszorozzák kettővel (max. 100 pont) + az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező és egy választott tárgy százalékos eredményének átlagát (max. 100 pont).
Az öt középiskolai tantárgy a következő:
Az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező tárgy:
Fontos, hogy a felsorolt eredmények mindegyikével rendelkezzetek, különben nem számítható ki a tanulmányi pontotok. A sikeres felvételihez továbbá az is elengedhetetlen, hogy mindezt igazoljátok, azaz 2021. július 8-ig feltöltsétek az eredményeiteket igazoló dokumentum másolatát az E-felvételibe. Szintén eddig a határidőig van lehetőségetek módosítani a megjelölt szakok sorrendjén - ennek a részleteiről itt írtunk bővebben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.