Pótnapot kapnak májusban, akik az érettségi alatt karanténban voltak

Többek között erről is beszélt Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

  • Eduline

Még májusban pótnapot kapnak azok, akik saját hibájukon kívül – tehát például kötelező karantén miatt – nem tudtak elmenni, és nem tudták megírni az érettségit, de szerették volna – mondta el kérdésre válaszolva Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

A pótnapra azért van szükség, hogy ne érje hátrány azokat a diákokat, akik felvételiznek és szeptembertől már a felsőoktatásban tanulnának tovább.

Korábban az Oktatási Hivatal még azt válaszolta az Eduline-nak -, illetve az érettségi rendeletben is az szerepelt -, hogy: „a 2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az adott vizsgatárgyból, vizsgatárgyakból törölni kell”. Eddig tehát az volt a mondás, hogy akik nem tudtak elmenni az érettségire, azok számára nincs kiskapu, és leghamarabb 2021 őszén vizsgázhatnak majd.

A kormányinfón az is kiderült, hogy a 16-18 évesek közül 96 ezren regisztráltak az oltásra. A 144 ezer megmaradt Pfizer vakcinát is felhasználják, erre az SMS-t kapók regisztrálhatnak. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a nyári táborokról is beszélt, erről itt írtunk korábban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.