Többek között erről is beszélt Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.
Még májusban pótnapot kapnak azok, akik saját hibájukon kívül – tehát például kötelező karantén miatt – nem tudtak elmenni, és nem tudták megírni az érettségit, de szerették volna – mondta el kérdésre válaszolva Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.
A pótnapra azért van szükség, hogy ne érje hátrány azokat a diákokat, akik felvételiznek és szeptembertől már a felsőoktatásban tanulnának tovább.
Korábban az Oktatási Hivatal még azt válaszolta az Eduline-nak -, illetve az érettségi rendeletben is az szerepelt -, hogy: „a 2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az adott vizsgatárgyból, vizsgatárgyakból törölni kell”. Eddig tehát az volt a mondás, hogy akik nem tudtak elmenni az érettségire, azok számára nincs kiskapu, és leghamarabb 2021 őszén vizsgázhatnak majd.
A kormányinfón az is kiderült, hogy a 16-18 évesek közül 96 ezren regisztráltak az oltásra. A 144 ezer megmaradt Pfizer vakcinát is felhasználják, erre az SMS-t kapók regisztrálhatnak. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a nyári táborokról is beszélt, erről itt írtunk korábban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
