Korrekt feladatsor és jó témák a középszintű angolérettségin: újabb szaktanári vélemény

„Korrekt B1-es szintű feladatsor volt az idei, mind szókincsét, mind nyelvtani anyagát tekintve. Változatos és izgalmas témájú, a diákok ismereteinek és érdeklődési körének megfelelő szövegek szerepeltek a középszintű írásbelin” – mondta az Eduline-nak Berta Anikó angoltanár.

  • Eduline

Ehhez hasonló feladattípusokra készítik fel az érettségizőket a nyelvtanárok, ezen a téren nem volt nagy meglepetés, ahogy a szövegek is korrekt hosszúságúak voltak – mondta Berta Anikó, aki szerint az olvasott szöveg értését, a nyelvhelyességi tudást és az íráskészséget mérő részben előfordult ugyan egy-egy olyan szó, amely nem B1-es szintű volt, „de a diákoknak ezek valószínűleg nem okoztak nehézséget”.

A nyelvtanár szerint az olvasott szöveg értését mérő részben az első feladat volt a legkönnyebb „átlátható volt a feladat, a kérdéseket könnyen össze lehetett párosítani a mondatokkal, talán a téma egy kicsit elcsépelt, de erre legalább biztosan fel voltak készülve nyelvileg a vizsgázók”. A második szöveg is érdekes volt, bár ez feladattípus – a diákoknak el kellett dönteniük egy-egy állításról, hogy igaz, hamis vagy a szöveg nem tesz róla említést – nem tartozik a legkönnyebbek közé. „A harmadik szöveg is megfelelő szintű volt nyelvileg, bár a hozzá tartozó feladat kihívást jelenthetett, nem volt könnyű, de nem is volt megoldhatatlan” – mondta Berta Anikó, hozzátéve: a szövegértési rész utolsó feladatának szövege kifejezetten érdekes volt, itt vissza kellett helyettesíteni a mondatrészeket, „ha jól felkészítették erre a feladattípusra a diákokat, nem jelenthetett nagy kihívást”.

„A jó felkészítés és a megoldási stratégiák ismerete idén is sokat segíthetett az érettségizőknek. A feladatok szintje megfelelő volt, nemcsak az első, hanem a nyelvhelyességi részben is” – mondta a nyelvtanár, aki a második nyelvhelyességi feladatnál talált egy-két olyan szót, amely nem feltétlenül fér bele a B1-es szintbe, „de bízom a diákok extra szókincsében, az őket körülvevő rengeteg angol szövegre alapozott tudásukban”. „Nagy gondot ez sem okozhatott, a téma pedig kifejezetten érdekes volt” – mondta.

Úgy véli, az utolsó nyelvhelyességi feladatnál – amelynek szövege egy elveszett pénztárcáról szólt – időnként elbizonytalanodhattak a diákok, az összes ismeretüket mozgósítaniuk kellett ahhoz, hogy jó megoldás szülessen. „Akik erős B1, B2 vagy akár ennél magasabb szinten vannak, azoknak ez a feladat nem volt nehéz, de akik nyelvi szintje inkább gyenge B1, azok számára egy-két ponton jelenthetett kihívást” – fogalmazott.

Az íráskészséget mérő első feladat témáját is jónak tartja, „ez egy nagyon jó, klasszikus feladat olyan témával, amelyet a tizenévesek jól ismernek, van hozzá háttértudásuk”. A nyelvtanár szerint a második feladat kevésbé volt szerencsés választás – a vizsgázóknak tanácsot kell adniuk egy barátnak, aki kölcsönadta a telefonját egy idegennek, ám az véletlenül elejtette, a készülék pedig összetört. „Ez egy B1-es vizsga, ehhez képest a diákoknak erkölcsi, morális dilemmákat feszegető kérdésekről kellett írniuk, amit nem könnyű tömören, röviden megfogalmazni, pláne nem B1-es szinten. Nem annyira hiteles a feladat, nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen témát barátok e-mailben vitatnak meg. Nem volt könnyű maximum 120 szóban megfogalmazni a választ, pedig a terjedelmi határ túllépése is pontlevonást jelent” – magyarázta.

Az írásbeli háromórás volt, a nyelvtanár szerint az olvasott szöveg értését mérő és a nyelvhelyességi résznél elegendő volt a B1-es szinten lévő vizsgázóknak, „akik bizonytalanok, azoknak nyilván több időre volt szükségük”. Az íráskészség résznél is belefértek az időbe a vizsgázók, bár a második feladat megoldásához sok idő kellett, ott lehetett egy kis elcsúszás.

Az angolérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.