Túl nehéz volt a középszintű matekérettségi, már el is indítottak egy petíciót a ponthatárok csökkentéséért

Túl nehéz volt az idei középszintű matekérettségi - a végzős középiskolások egy része szerint a feladatsor összeállítói nem vették figyelembe, hogy ez az évfolyam több mint egy éve otthonról tanul. Nem haboztak: petíciót indítottak.

  • Eduline

Még alig ért véget az idei matekérettségi, már közel 1000-ren írták alá azt a petíciót, amelyben a mai vizsga ponthatárainak csökkentését követelik a diákok.

A mostani (2021-es) matematika érettségi mindenki szerint nehéz volt, és olyan feladatokkal találkoztunk, amikkel eddig soha

- olvasható a petícióban. A diákok leginkább azt sérelmezik, hogy a feladatsor összeállítói nem vették figyelembe a 2020 márciusa óta kialakult helyzetet, az iskolabezárásokat és azt, hogy nem volt alkalmuk rendesen felkészülni a matekérettségire. "A digitális oktatás esélyt sem adott arra,hogy ismereteinket még jobban elsajátítsuk, és a lehető legjobb tudásunk szerint alkalmazzuk a feladatlap megoldásánál" - tették hozzá. Ezért azt kérik, hogy csökkentsék a ponthatárokat - ez főleg azoknak jönne jól, akik csak a kettesre hajtanak és nem szeretnének továbbtanulni, hiszen a felsőoktatási felvételin nem a vizsgák pontszáma és érdemjegye, hanem az elért százalék számít.

Egy végzős akkor megy át az érettségin, ha az összpontszám legalább 25 százalékát megszerzi. Ha valaki 12 százaléknál többet gyűjt, de 25 százaléknál kevesebbet, szóban javíthat.

Hiába gyakoroltam olyan sokat, ez sokkal nehezebb volt, mint az elmúlt X év. Majdnem egy éve online tanulunk, és semmi megértéssel nem voltak erre. Sokkal nehezebb volt

írta egyik olvasónk. Az Eduline-nak nyilatkozó diákokat és a Facebook-oldalunkon kommentelőket is megosztotta a mai középszintű feladatsor. Többek szerint évek óta ez volt a legnehezebb matekérettségi, mások ezzel szemben teljesen átlagosnak tartották. "Szégyelljék magukat azok, akik ilyen feladatokat raktak össze 1,5 év kihagyás utan" - írta egyik olvasónk. Egy végzős diák szerint azonban "hasonló szinvonalú" volt a feladatsor, mint amilyeneket gyakorolt.

Krasznai Blanka, a Studium Generale matekszekciójának a vezetője úgy véli, sokaknak nehezebb otthonról tanulni. Ahogyan azt korábban az Eduline-nak elmondta, „három félév online tanulás után egy ennél könnyebb kérdéssor is okozhatott volna nehézségeket”. Szerinte sok olyan témakör volt az idei középszintű vizsgában, amely az utolsó évben kerül elő vagy akkor ismétlik azokat a diákok, ez pedig plusz nehézséget jelenthetett, hiszen november eleje óta minden középiskolás otthonról tanul.

A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok: 

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.