Túl nehéz volt az idei középszintű matekérettségi - a végzős középiskolások egy része szerint a feladatsor összeállítói nem vették figyelembe, hogy ez az évfolyam több mint egy éve otthonról tanul. Nem haboztak: petíciót indítottak.
Még alig ért véget az idei matekérettségi, már közel 1000-ren írták alá azt a petíciót, amelyben a mai vizsga ponthatárainak csökkentését követelik a diákok.
A mostani (2021-es) matematika érettségi mindenki szerint nehéz volt, és olyan feladatokkal találkoztunk, amikkel eddig soha
- olvasható a petícióban. A diákok leginkább azt sérelmezik, hogy a feladatsor összeállítói nem vették figyelembe a 2020 márciusa óta kialakult helyzetet, az iskolabezárásokat és azt, hogy nem volt alkalmuk rendesen felkészülni a matekérettségire. "A digitális oktatás esélyt sem adott arra,hogy ismereteinket még jobban elsajátítsuk, és a lehető legjobb tudásunk szerint alkalmazzuk a feladatlap megoldásánál" - tették hozzá. Ezért azt kérik, hogy csökkentsék a ponthatárokat - ez főleg azoknak jönne jól, akik csak a kettesre hajtanak és nem szeretnének továbbtanulni, hiszen a felsőoktatási felvételin nem a vizsgák pontszáma és érdemjegye, hanem az elért százalék számít.
Egy végzős akkor megy át az érettségin, ha az összpontszám legalább 25 százalékát megszerzi. Ha valaki 12 százaléknál többet gyűjt, de 25 százaléknál kevesebbet, szóban javíthat.
Hiába gyakoroltam olyan sokat, ez sokkal nehezebb volt, mint az elmúlt X év. Majdnem egy éve online tanulunk, és semmi megértéssel nem voltak erre. Sokkal nehezebb volt
írta egyik olvasónk. Az Eduline-nak nyilatkozó diákokat és a Facebook-oldalunkon kommentelőket is megosztotta a mai középszintű feladatsor. Többek szerint évek óta ez volt a legnehezebb matekérettségi, mások ezzel szemben teljesen átlagosnak tartották. "Szégyelljék magukat azok, akik ilyen feladatokat raktak össze 1,5 év kihagyás utan" - írta egyik olvasónk. Egy végzős diák szerint azonban "hasonló szinvonalú" volt a feladatsor, mint amilyeneket gyakorolt.
Krasznai Blanka, a Studium Generale matekszekciójának a vezetője úgy véli, sokaknak nehezebb otthonról tanulni. Ahogyan azt korábban az Eduline-nak elmondta, „három félév online tanulás után egy ennél könnyebb kérdéssor is okozhatott volna nehézségeket”. Szerinte sok olyan témakör volt az idei középszintű vizsgában, amely az utolsó évben kerül elő vagy akkor ismétlik azokat a diákok, ez pedig plusz nehézséget jelenthetett, hiszen november eleje óta minden középiskolás otthonról tanul.
A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok:
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
