Túl nehéz volt az idei középszintű matekérettségi - a végzős középiskolások egy része szerint a feladatsor összeállítói nem vették figyelembe, hogy ez az évfolyam több mint egy éve otthonról tanul. Nem haboztak: petíciót indítottak.
Még alig ért véget az idei matekérettségi, már közel 1000-ren írták alá azt a petíciót, amelyben a mai vizsga ponthatárainak csökkentését követelik a diákok.
A mostani (2021-es) matematika érettségi mindenki szerint nehéz volt, és olyan feladatokkal találkoztunk, amikkel eddig soha
- olvasható a petícióban. A diákok leginkább azt sérelmezik, hogy a feladatsor összeállítói nem vették figyelembe a 2020 márciusa óta kialakult helyzetet, az iskolabezárásokat és azt, hogy nem volt alkalmuk rendesen felkészülni a matekérettségire. "A digitális oktatás esélyt sem adott arra,hogy ismereteinket még jobban elsajátítsuk, és a lehető legjobb tudásunk szerint alkalmazzuk a feladatlap megoldásánál" - tették hozzá. Ezért azt kérik, hogy csökkentsék a ponthatárokat - ez főleg azoknak jönne jól, akik csak a kettesre hajtanak és nem szeretnének továbbtanulni, hiszen a felsőoktatási felvételin nem a vizsgák pontszáma és érdemjegye, hanem az elért százalék számít.
Egy végzős akkor megy át az érettségin, ha az összpontszám legalább 25 százalékát megszerzi. Ha valaki 12 százaléknál többet gyűjt, de 25 százaléknál kevesebbet, szóban javíthat.
Hiába gyakoroltam olyan sokat, ez sokkal nehezebb volt, mint az elmúlt X év. Majdnem egy éve online tanulunk, és semmi megértéssel nem voltak erre. Sokkal nehezebb volt
írta egyik olvasónk. Az Eduline-nak nyilatkozó diákokat és a Facebook-oldalunkon kommentelőket is megosztotta a mai középszintű feladatsor. Többek szerint évek óta ez volt a legnehezebb matekérettségi, mások ezzel szemben teljesen átlagosnak tartották. "Szégyelljék magukat azok, akik ilyen feladatokat raktak össze 1,5 év kihagyás utan" - írta egyik olvasónk. Egy végzős diák szerint azonban "hasonló szinvonalú" volt a feladatsor, mint amilyeneket gyakorolt.
Krasznai Blanka, a Studium Generale matekszekciójának a vezetője úgy véli, sokaknak nehezebb otthonról tanulni. Ahogyan azt korábban az Eduline-nak elmondta, „három félév online tanulás után egy ennél könnyebb kérdéssor is okozhatott volna nehézségeket”. Szerinte sok olyan témakör volt az idei középszintű vizsgában, amely az utolsó évben kerül elő vagy akkor ismétlik azokat a diákok, ez pedig plusz nehézséget jelenthetett, hiszen november eleje óta minden középiskolás otthonról tanul.
A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok:
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
