"2017 óta ez volt a legnehezebb - megkaptam a lapot és leesett az állam"

Megosztó volt a matekérettségi. Többeknek komoly fejtörést okozott a feladatsor, viszont olyan végzős is volt, aki nem érezte nehéznek a feladatokat. Benneteket kérdeztünk a középszintű vizsgáról.

  • Eduline

Ahhoz képest, hogy mi két tanévet nem jártunk iskolába a tavalyi végzősök pedig csak pár hónapot voltak otthon, a tavalyi érettségi sokkal könnyebb volt. Abban nem volt statisztika, ez viszont nagyon épített a matektudásra. 2017 óta ez volt a legnehezebb. Remélem a magyar könnyű, a matek nehéz tendencia folyatódik és a töri is könnyű lesz

- mondta el az Eduline-nak Bence, a Kecskeméti Szakképzési Centrum Gróf Károlyi Sándor Technikum végzőse. Szerinte egyébként az első feladatsorra szánt 45 perc kevés, a 135 perc pedig túl hosszú volt.

Szabó Rudolf, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium érettségizője úgy érezte, neki jól sikerült a vizsga. Annak viszont örül, hogy kevés volt benne a kombinatorika, mivel az a témakör kevésbé fekszik neki. Ő a 16. feladatot hagyta ki.

Egy másik végzős szerint az előző évekhez képest kicsit kevesebb volt a valószínűségszámítás (vagy ami volt, az könnyű volt). "Az volt a taktika, hogy minden feladatot megírok és utólag kihúzok egyet - végül a 18-as feladatot hagytam ki" - tette hozzá Máté a győri Révai végzőse, aki matekfaktra is járt.

Igazából hasonló szinvonalú volt, mint amiket gyakoroltam

- mondta Áron, a BMSZC Bláthy Ottó Titusz Informatikai Technikum érettségizője, aki tegnap még izgult egy kicsit a vizsga miatt, de élesben sikerült hamar megnyugodnia. Azt azért ő is kiemelte, hogy a 18. feladat nem volt egyszerű, így végül azt hagyta ki. "Pedig nagyon becsületesen dolgoztam mindegyikkel, de ott két-három feladatrész is nagyon érdekes volt" - tette hozzá. Áron az időt elegendőnek találta, mindkét feladatsorral hamarabb végzett, mint az előírt.

De nem mindenki érezte ilyen jónak a mai vizsgát. "Nekem ez szerintem borzasztóan sikerült" - mondta Dominika, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium végzőse. Szerint az idő azoknak viszont elég volt, akik tudták. Dominika úgy érezte, a rövid feladatok is nehezebbek voltak, mint az elmúlt években - "volt három-négy, ami nagyon fura volt". A választhatóknál talán nem meglepő, de ő is a 18-as feladatot hagyta ki.

Flóra, a Jedlik Ányos Gimnázium diákja szintén nem érezte jónak a feladatsort. "Nehezebb és szívósabb volt", mint amit várt. Szerinte az olyan feladatokból, amik tíz évente csak egyszer vannak, most belerakták az összeset. "Nagyon sok adatot adtak meg, rámentek, hogy összezavarjanak minket. Szerintem ez még annak is nehéz volt, aki amúgy jó matekból" - mondta, majd azt is hozzátette: kihasználta az összes időt, sőt az első résznél még kicsit kevésnek is találta a 45 percet. Számára ugyancsak a 18. feladat volt a mumus.

A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok: 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.